Stratégiai döntéseket megalapozó kutatások

Az Új Széchényi Terv keretében megvalósuló "Nemzetközi együttműködésben megvalósuló alapkutatás a kritikus nyersanyagok hazai gazdaságfejlesztő potenciáljának kiaknázására - CriticEl” - TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV -2012-0005 projektje keretében a Miskolci Egyetem célja, hogy hozzájáruljon Magyarország, kiemelten a régió gazdasági és társadalmi modernizálásához, a gazdaság élénkítésével a „high-tech” és a zöld - technológiai ipar letelepedési motivációjának növelésével. Ennek érdekében a Miskolci Egyetem a kiválasztott stratégiai kutatási területeken alapkutatási programokat indít, ezzel nemzetközi színvonalú alapkutatási tevékenység műveléséhez szükséges kritikus tömeg felépítésére törekszik. A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Tervében deklarálta fejlesztési elképzeléseit és intézkedéseit, amelyek célja az egyetem nemzetközi versenyképességnek növelése és a regionális gazdasági, társadalmi átalakulásban való cselekvő részvétel.

A nemesfémek, az olaj és földgáz, illetve a szénkészletek jelentősége állandóan a köztudatban forog, míg a nem energiahordozó nyersanyagok, mint az érces és egyéb ásványi anyagok stratégiai hordereje sokszor a háttérbe szorul. A legismertebb elemek, mint a réz vagy alumínium jelentőségével gyakran mindenki tisztában van ugyan, de kevesen tudják, hogy egyes egyéb elemek szintén alapvető fontosságúak modern életünkben, a mai gyártástechnológiákban. A fluor például nélkülözhetetlen kelléke a TV és számítógép képernyőknek, de egyes un. "high - tech." elemek szintén nélkülözhetetlenek a modern személygépjárművek, lapos képernyők, okos telefonok esetén, amelyek megszámlálhatatlan sora épül olyan elemekből, mint az antimon, kobalt, lítium tantál, volfrám vagy molibdén. Egy másik anyagcsoport nélkül nem létezhetnek az ún. "zöld technológiák", mint a hibrid személygépjárművek, azok katalizátorai.

Az Európai Unió 14 stratégiailag kritikus nyersanyag csoportot azonosított, amelyek folyamatos biztosítása az európai gazdaságban nélkülözhetetlen, ugyanakkor nehézségekbe ütközik. Stratégiai fontosságúak mert ezen nyersanyagok egy része nem, vagy csak igen kis mennyiségben ismert jelenleg az európai térségben elsődleges nyersanyagként. Ennek ellenére folyamatosan növekvő piaci igény jelentkezik az ipar részéről, különösen a high-tech területeken.. Az idézett EU jelentésben kiemelt fontosságúként rangsorolt nyersanyagokra vonatkozó ismeretek hazánkban elavultak. Elfogadva azt, hogy ezekből a nyersanyagokból várhatóan egyre növekvő a piaci igény Európában a következő évtizedekben, indokoltnak és időszerűnek tartjuk az ezekre induló kutatások megindítását.

Az ország jelentősen lemaradt úgy az energiahordozó, mint az egyéb ásványi nyersanyag forrásainak kutatásában, esetleges kitermelésük, termékké alakításuk technológiáinak fejlesztésében. Az utolsó jelentős hazai államilag koordinált kutatási programok még a személyi számítógépek feltalálása előtt lezárultak (pl. Eocén program 1974-1987). A kitermelő iparágak több évtizedes tartós visszaszorulása után 2011-től kerültek nyilvánosságra az EU-ban és hazánkban is olyan politikai állásfoglalások, amelyek ismét jelentősebb szerepet szánnak a hazai ásványi nyersanyagoknak a nemzetgazdasági stratégiai irányok tervezésénél (elsősorban energiahordozók vonatkozásában)

Ezen vezérelv mentén a tervezett projekt a Miskolci Egyetem Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ jelenlegi tevékenységét kiegészítő két alapkutatási program keretein belül kerülne kidolgozásra 

1. Alapkutatási program a kritikus elemek primer nyersanyagforrásból történő előállításának hazai lehetőségeinek feltárására

A hazai területeken jelentős földtani kutatási programok folytak az 1920-1980 közötti időszakban. Ezek közül azonban csak néhány olyan van, amely közvetlenül a felsorolásban is szereplő kritikus ásványi nyersanyagok fő- vagy melléktermékként való kitermelésére irányult (pl. fluorit, Pátka, Velencei hegység, REE tartalom uránércekben, Kővágószőlős, Pt tartalom réz-aranyércben Recsk-Lahóca környékén). A legtöbb regionális célú földtani kutatás során is születtek olyan adatok és információk, amelyek a keresett elemek dúsulásait jelezhetik. Az akkori kutatásokban ezek az elemeknek a gazdasági jelentősége kisebb volt, és az elemzési módszerek megbízhatósága is alacsonyabb a maiakénál. Egy korai uránérc kutatási program melléktermékeként a Bükk hegység délkeleti részén jelentős berillium anomáliák váltak ismertté. Részben publikált, részben kéziratos adatokkal rendelkezünk a recski mélyszinti és lahócai réz és arany ércesedés érctípusainak, azok dúsítmányainak, a mellékkőzet fajtáinak geokémiai jellegéről. Egy tematikus OTKA kutatási pályázat a hazai platina fémek előfordulásainak vizsgálatával foglalkozott 2005-2008 között. A vizsgálatok földtani értelemben jelentősként értékelhető dúsulásokat tártak fel több képződmény csoportban, többek között a recski andezit-diorit együttes hidrotermális elváltozási zónáiban.

Ritkaföld dúsulásokról, ritkaföldfémeket tartalmazó ásványokról számolt be több tanulmány a Mecsek hegységből, részben az alkáli magmatitokkal, részben a gránittal és fekete kőszenekkel kapcsolatban, illetve a bauxitokban a Dunántúli Középhegység területén.

Az előzetes felmérés alapján a 14 nyersanyagfajta közül egy esetében rendelkezünk nyersanyagforrással, kitermelési technológiával, és megvalósult termeléssel is. Egy nyersanyag esetében kimutatott ásványvagyon (és korábbi termelési adatok) van (fluorit). Öt további nyersanyagfajta van a listán, amelyekről tudjuk, hogy földtani dúsulásai vannak Magyarországon, de földtani kutatásuk nem történt meg (Be, grafit, Mg, platina-csoport, ritkaföldfémek). Három további elem esetében kimutatásukhoz korábbi adatok részletes földtani újraelemzése szükséges, de földtani dúsulásuk valószínű (Sb, Ge, In). Négy nyersanyagfajta (Co, Nb, Ta, W) előfordulására a hazai földtani viszonyok között nincsenek ismert kedvező feltételek.
Alapkutatási program vezetője: Dr. Zajzon Norbert

2. Alapkutatási program a kritikus elemek szekunder nyersanyagforrásból történő előállításának hazai lehetőségeinek feltárására

Az Európai nyersanyag stratégiához csatlakozva Magyarországon is lehetőség van a deklarált stratégiailag fontos elemek kinyerésére másodlagos nyersanyagforrásokból is. Bizonyos hulladékok, mint potenciális másodlagos nyersanyagforrássok (katalizátorok, elemek és akkumulátorok, elektronikai hulladékok, LCD panelek és LED-ek, ipari szennyvizet, bányászati meddőanyagok illetve szénégetési és hulladékégetési salakok és pernyék, stb...) részben hasznosíthatók, azonban minden elem esetén megjelenik a korlátozott visszanyerési arány. Az egyes elemek másodnyersanyag forrásokból történő visszanyerhetősége között vannak különbségek, hiszen ezen elemek piaci ára, a felhasználás és fellelhetőség mértékében illetve a recycling technológiák összetettségében, alkalmasságában és kialakításuk, üzemeltetésük költségeiben is jelentősen különböznek. Az európai gazdaság fenntartható növekedése érdekében ezen elemek potenciális forrásait azonosító, a másodnyersanyagból történő visszanyerés és a jelenleg alkalmazott technológiák hatásfokának növelését célzó alapkutatások, fejlesztések egy hosszú távú stratégia szerves részét kell, hogy képezzék.

A Magyarországon fellelhető és egyre jelentősebb mértékben dokumentált másodnyersanyagok kvantitatív és kvalitatív elemzése kiemelten fontos, annak érdekében, hogy a 14 stratégiai fontosságú nyersanyag hazai szekunder forrásait azonosítsuk, adatbázist készítsünk és a jövőbeli trendeket prognosztizáljuk.

A bányászati -  előkészítési tevékenységből származó meddők komplex kezelése nem csupán környezetvédelmi feladat, de ezen érc és meddők meglévő nagy volumenük miatt összességében nagyobb mennyiségben tartalmazhatnak nemes- és ritkaföldfémeket. Kiemelten a projekt célkitűzéseihez kapcsolódóan ismerjük, hogy 1949-ben a Pátka község területén fluorit reményében érckutatásokba kezdtek és galenit és szfalerit tartalmú telért találtak. Ismert a magyarországi vörös iszap készlet volumene is, amely számottevő gallium és ritkaföldfémforrás (1%). Ezen mennyiség feldolgozása jelentős gazdasági potenciállal is bír, nem beszélve a környezeti hasznosulás nem elhanyagolható mértékéről. Ismert az is, hogy egyes szenek telepeinek mentén germánium jelentkezik a kísérő kőzetekben. Az ilyen szenek meddőhányóiban és széntüzelésű erőművekben történő eltüzelése után annak hamujában és pernyéjében a germánium várhatóan dúsul. Ezen gondolatsík mentén érdekes megvizsgálni olyan hulladék és veszélyes hulladékégetők salak és pernye mintáit is, ahol potenciálisan fellelhetőek a keresett elemek dúsulásai.

Alapkutatási program vezetője: Dr. Csőke Barnabás

3. A megvalósítókról

A Miskolci Egyetem az 1735-től folytonos bányász-kohász képzés okán 275 éves múltra visszatekintő műszaki képzését az 1980-as évektől olyan profilokkal bővítette, amelyeket regionális szükségletek igényeltek. Így az ezredfordulóra kialakult a régió legnagyobb felsőoktatási intézménye, önálló alapítású Állam- és Jogtudományi (1986), Gazdaságtudományi (1990), Bölcsészettudományi (1997), Egészségügyi Főiskolai (2005) Karral, integrált Comenius Tanítóképző Főiskolai Karral, Bartók Béla Zeneművészeti Intézettel és Alkalmazott Földtudományi Kutató Intézettel. A megújult képzést folytató műszaki karok Műszaki Földtudományi, Műszaki Anyagtudományi, Gépészmérnöki és Informatikai Kar néven működtek tovább. Az integráció tartalmi változásokat hozott, nem jöttek létre párhuzamos tanszékek, a belső ösztönzők az együttműködések irányába hatottak. Az oktatási szerkezet stabilizálása után, 2006-tól új stratégiai és fejlesztési irányt dolgozott ki a Miskolci Egyetem, az innovációs területen intenzív fejlesztést elhatározva. Ehhez jó feltételt teremt a térségben fejlődésnek indult gazdaság, a befektetői érdeklődés, a helyi és országos figyelem az Egyetem K+F munkája iránt, különösen az anyagtudomány, a nanotechnológia, a mechatronika, az energetika, a logisztika, a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem, az ezekhez kapcsolódó informatika és a társadalomtudományi-gazdasági innováció területein. A stratégia szerint az Egyetem 3-4 év alatt megkétszerezi bevételeit e területen, aminek vonzata lesz a gyakorlati képzés megújítása, egy műszaki szolgáltató központ és a kutatási eredmények, valamint az innovatív szervezetek bázisán egy regionális tudásközpont kialakítása.

Az együttműködések új formáit jelenti a miskolci Technopolisz program, a Pólus Fejlesztési Program keretében. Az Egyetem képzési tevékenysége regionális jellegű, K+F munkája azonban az ország egész területére, sok esetben külföldre is kiterjed. A belső szolgáltatások fejlesztésére a szükségesnél kevesebb erőforrás jutott, így átszervezésekkel alakultak ki a fejlesztések feltételei, a piaci elvű megoldások nem játszhattak szerepet.

Látványosan erősödött a beiskolázást segítő marketing munka és látható a társadalmi kapcsolatok magas minőségű kezelésére irányuló törekvés. A kibővült képzési struktúra és a megnőtt hallgatói létszám okán a legtöbb feszültség az infrastruktúra területén jelentkezett. A 2000. évtől tudatos infrastruktúra-fejlesztési program folyik, a felújítások a meglévő kubaturán belül valósultak és valósulnak meg. Az Egyetem eredményesen értékesítette és forgatta vissza fejlesztésbe használaton kívüli vagyontárgyait. A jelenlegi infrastruktúra fejlesztés része a műszaki képzés laboratóriumi, műszer és gép infrastruktúrájának fejlesztése, ami az Egyetem versenyképességének növeléséhez is hozzájárul.

Az Alapkutatási Programokban közreműködő Intézetek, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának Ásványtani és Földtani Intézete, Bányászati és Geotechnikai Intézete, Geofizikai és Térinformatikai Intézete, valamint a Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézete.

Ásványtani és Földtani Intézet

Az Ásványtani és Földtani Intézet a Selmeci akadémia, a soproni főiskola, a Miskolci Egyetem egyik legrégibb tanszékcsoportjának mai utódja, modern folytatója. A műszaki földtudományok azon irányait oktatja, kutatja, amelyben a különböző nyersanyagok, földtani jelenségek és folyamatok mindennapi alkalmazásai kapnak szerepet. Két tanszékének munkája széles sávot ölel át, a szénhidrogén-földtantól, a geokémiától a talajtanig, a távérzékeléstől a laboratóriumi vizsgálatok kiértékeléséig, a földtani alapkutatástól a kutatási eredmények gazdasági értékeléséig. Három fő alkalmazott kutatási irányuk: ásványi nyersanyagok kutatása, alkalmazott ásványtan, környezet földtan. Vannak olyan részterületek, ahol ipari kapcsolataik is jelentősek - például a ércföldtan, a környezetföldtan, a szilárd ásványi nyersanyagok, kőolajföldtan területén. Az országban egyedülálló szerepet tölt be a szilárd ásványi nyersanyagok kutatási módszertanának fejlesztése, a társtudományokkal való összekapcsolása területén. Jelenleg folyó ilyen irányú kutatási projektjei a különféle földtani környezetekben kialakult színesfém ércesedésekhez, nemesfém dúsulásokhoz kapcsolódnak (honlap: fold1.ftt.uni-miskolc.hu).

Bányászati és Geotechnikai Intézet

A tanszék kiemelkedő kutatási területeit elsősorban a bányászati és egyéb ipari létesítmények létesítése és rekonstrukciós feladatai, a bányászati telepítések analitikája, bánya gazdaságtani kérdések és a hasznosítható ásvány előfordulások műrevalósági minősítése, különböző típusú szilárd ásvány előfordulások kutatása, feltárása, kitermelése, kőzet- és geomechanikai feladatok megoldása, bányászati és egyéb célú földalatti üregek kialakítása és biztosításának méretezése adja. A megvalósítandó kutatási projekthez kapcsolódó kutatói kompetenciával rendelkezik a jövesztés és robbantástechnikai, valamint egyéb kőzetroncsolási feladatok megoldása, természeti környezetet kímélő bányászati módszerek kialakítása, új típusú bányászati technológiák kifejlesztése és felhasználási lehetőségeinek elemzése, számítógépes tervezési és szakértői rendszerek kidolgozása különböző bányászati és ipari létesítmények tervezése.

Geofizikai és Térinformatikai Intézet

A Geofizikai Tanszék fő kutatási profilját az 1951-es alapítás óta a nyersanyagok felkutatásához és kitermeléséhez, valamint a környezetünk megóvásához kapcsolódó alap- és alkalmazott kutatások, módszer- és műszerfejlesztések fedik le. A tanszék jelentős szerepet játszott szénhidrogén-kutatást szolgáló tellurikus - később a magnetotellurikus - módszer hazai bevezetésében majd továbbfejlesztésben. Nemzetközi szinten is széles körben elismertek a szén- és bauxitbányászati földalatti geofizikai módszerek – különösen a telepszondázás - fejlesztése, műszerek tervezése és építése terén máig ható eredmények. 

A Tanszéken folyó jelenlegi kutatások súlypontja a mérési adatokban rejlő földtani információk hatékony kinyerését szolgáló minősített inverziós és tomográfiai módszerek kutatása, fejlesztése. Ezen kutatások korábban az MTA-ME Inverziós és Tomográfiai Kutatócsoport, jelenleg MTA-ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport keretében is folynak. 

A Tanszék kezdetektől fogva intenzív nemzetközi kapcsolatokat ápolt. A tanszék munkatársai hosszú időn keresztül folytattak/folytatnak közös tudományos kutatásokat és hallgatói cseréket a Moszkvai Bányászati Egyetem, a Freibergi Bányászati Akadémia, római Universita della Studi "La Sapienza" és a Helsinki Műszaki Egyetem geofizikai tanszékeivel, intézeteivel. Külön kiemelendő a Bochumi Ruhr-Egyetem Geofizikai Intézetével folytatott több mint két évtizedes kutatási együttműködés a bánya- és környezetgeofizika, valamint az inverzió területén.

Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet

A Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézete az elmúlt időszakban intenzív kutató munkát folytatott a hazai és nemzetközi pályázatok keretében. Az elmúlt években 2 OTKA témában, 3 EU6 nemzetközi kutatásban, 2 MÖB-DAAD magyar-német projekt, 2 NKFP, 4 GVOP és 4 OMFB projekt elkészítésében, feladatainak megoldásában vett részt, többnyire koordinátorként, ill. témavezetőként.

Az Intézet fő kutatási területeit a mechanikai eljárástechnika, a nyersanyag- és hulladékelőkészítés, valamint a környezeti eljárástechnika adja. A mechanikai eljárástechnika durva diszperz anyagrendszerek (szemcsék, ill. szemcsehalmazok, buborékok, cseppek, szuszpenziók) jellemzésével, fizikai és fizikai-kémiai tulajdonságainak mérésével foglalkozik. Tárgya továbbá a szétválasztási és keverési, valamint aprítási és darabosítási eljárások során fellépő alapjelenségek - vizsgálata és leírása. A nyersanyag-előkészítés kutatási területe: előkészítéstechnikai rendszerek, ill. előkészítési folyamatok és gépek technológiai, ill. szerkezeti kialakítása, tervezése és üzemeltetése, valamint előkészítéstechnikai rendszerek gazdasági értékelése, automatizálása és folyamatirányítása, alaptípusainak vizsgálata. A hulladék-előkészítés kutatása magába foglalja a szilárd települési és ipari hulladékok, úgy mint csomagolóanyagok, az elektrotechnikai és elektronikai hulladékok (kábelek, akkumulátorok, elemek, TV, számítógépek, kapcsolószekrények, stb.); az elhasznált háztartási gépek és autók (hűtőszekrény, mosógép, porszívó, telefon), a gumi- és műanyaghulladékok, az építési hulladékok, a bányászati és kohászati meddő-, ill. salakok aprítását, darabosítását valamint a hasznos komponensek kinyerését. Szintén az alkotók egymástól való elválasztása speciális mechanikai (elektromos, mágneses, sűrűség, optikai, adszorpciós és adhéziós, alak tulajdonságok szerint szeparáló) eljárásainak és berendezéseinek fejlesztését.

A környezeti eljárástechnika az iparban és háztartásokban keletkező szennyvíz kezelésével, a szennyezett talaj es a levegő tisztításával foglalkozik. Ide tartoznak a hulladékkezelés biológiai es reakciótechnikai eljárásai is.

A pályázati téma vonatkozásában komoly eredményeket mutatott fel az „Elhasznált elektromos és elektronikai kisgépek mechanikai-technológiai feldolgozó rendszerének kifejlesztése ” című  GVOP-3.1.1, a "Roncsautók és elektronikai hulladékok szerves anyagainak hasznosítására szolgáló technológiák fejlesztése a jövőbeli deponálás elkerülésére - RECYTECH" című TECH 08, az "Az elektromos ívkemencék szállóporának visszanyerése integrált lúgzási-őrlési eljárással - REDILP" című EU6 és a „Elhasznált napelemek hasznos anyagainak visszanyerése, a kinyerés és az ártalmatlanítás jegyében (RESOLVED)” című EU-LIFE pályázat megvalósításakor.

A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara több laboratóriumi központot működtet, ezek közül három: az Ásványtani-földtani vizsgálólaboratóriumi központ, Földtani adatbázis fejlesztő és kezelő laboratóriumi központ és a Műszaki Földtudományi - Környezettudományi Oktató - Kutató és Innovációs Központ – műszerparkját és infrastruktúráját kívánja minél nagyobb mértékben kiaknázni a projekt keretében. A laboratóriumi központok célja és feladata a Kar képzési struktúrájába illeszkedő hallgatói laboratóriumi gyakorlatok és hallgatói kutatómunka (hazai és külföldi hallgatók diplomaterv és TDK munkái), az oktatói és doktoranduszi tudományos kutatómunka mérés és eszközfeltételeinek a balesetmentes munka feltételeinek (balesetvédelem, tűzvédelem) biztosítása. Kiemelt feladatuk a kooperatív jellegű együttműködéssel az ipari innováció és kutatás valamint egyéb k+f tevékenység infrastrukturális támogatása, laboratóriumi, demonstrációs, kísérleti és mérőeszközök fejlesztése, karbantartása. 

A laboratóriumi központok jelentős nagyműszer és gépparkkal (XRD, mikroszonda, DTA, szeizmikus és geo - elektromos laboregységek, nyersanyag-előkészítési és hulladék-előkészítéstechnikai laboratórium, nano-, és bio-eljárástechnikai, valamint szennyvíz-technológiai laboratóriumi egységek) rendelkezik, amelyet a közelmúltban és jelenleg is TIOP 3.1.2. pályázati forrásból tovább korszerűsítettünk. A laboratóriumi központok rendelkeznek továbbá a kutatáshoz szükséges gyűjteményekkel és adatbázisokkal. A laboratóriumi egységek megfelelő asszisztenciával állnak a kutatói teamek rendelkezésére. 

A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karán a MAB 2009/7/XIII/2/247.határozata alapján 2014. december 31-ig akkreditált doktori iskola, a Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola működik. A doktori iskola a földtudományokon belül azon a területen tevékenykedik, amely megfelel a Műszaki Földtudományi Kar képzési profiljának. Ilyen területek az alkalmazott geofizikai kutatások tématerület ,az alkalmazott földtani és hidrogeológiai kutatások tématerület, valamint a környezeti eljárástechnika és nyersanyagelőkészítés tématerület. A szakmai megvalósítók több tagja a doktori iskola törzstagja vagy oktatója.

Műszaki Földtudományi - Környezettudományi Oktató - Kutató és Innovációs Központ

A tervezett projektben résztvevő laboratóriumok

Ásványtani-földtani vizsgálólaboratóriumi központ:
Fénymikroszkópos vizsgáló laboratórium, Elektromikroszkópos vizsgáló laboratórium, Röntgen laboratórium, Termoanalitikai (DTA) laboratórium, Ásványés kőzetgyűjtemény
Működtető: Ásványtani-Földtani Intézet

Műszaki Földtudományi - Környezettudományi oktató-kutató és innovációs központ:
Aprító-osztályozó-darabosító laboratórium, Nyersanyagelőkészítési és hulladékelőkészítés-technikai laboratórium, Nanoeljárástechnikai laboratórium, Bioeljárástechnikai laboratórium, Szennyvíztechnológia-laboratórium, Portechnikai és keverékáramlási laboratórium, Kőzet-fizikai vizsgáló laboratórium, Méréstechnikai laboratórium, Kőzetmechanikai laboratórium, Nyírószilárdság vizsgáló és agrogeotechnikai laboratórium, Jövesztéstechnikai laboratórium, Zaj-vibrációs mérőlaboratórium, Hidrogeológiai, talaj- és vízkémiai laboratórium Működtető: Bányászati és Geotechnikai Intézet, Környezetgazdálkodási Intézet, Nyersanyagelőkészítési és Környezeti-eljárástechnikai Intézet,

Földtani adatbázis fejlesztő és kezelő laboratóriumi központ:
Geofizikai módszer és eszközfejlesztő laboratórium, Kántás Károly geofizikai modellező laboratórium, Geoinformatikai laboratórium, Geodéziai és térinformatikai laboratórium, Működtető: Geofizikai és Térinformatikai Intézet, Földrajz Intézet

4. Várható tudományos eredmények:

• A kritikus primer és szekunder nyersanyagok hazai hozzáférhetőségének feltárása, adatbázisa.
• Olyan nyersanyag kutatási módszerek fejlesztése, amelyek alkalmasak a kritikus stratégiai nyersanyagok felszín közeli illetve meddőhányókban, esetleg salakhányókban történő kimutatására.
• Hazai visszanyerési és kitermelési lehetőségek felmérése, a technológiák alkalmazhatóságának elemzése.
• Primer és szekunder forrásból származó nyersanyag előkészítő technológiák alkalmazhatóságának vizsgálata, alkalmazott kutatást és technológiai fejlesztést megalapozó eredmények.
• Technológiák alkalmazásának gazdasági és gazdaságossági vonatkozásai.
• Elosztottan keletkező nyersanyag begyűjtésének logisztikai vizsgálati eredményei, optimalizálási lehetőségei.
• Recycling barát terméktervezési és gyártástechnológia elemzése, elvei, ajánlások.
• Beruházások előkészítését megalapozó eredmények.
• Kritikus nyersanyagokkal kapcsolatos országos stratégiai döntéseket megalapozó eredmények.

Az Egyetem kiválósági központjai jelentős eredményeket mutattak fel a Régió kiemelt gazdasági céljait megalapozó kutatás-fejlesztési tevékenységet megvalósító projektekben. Jelen projekt olyan fókuszterületek (Ásványi és másodlagos forrásokból beszerezhető kritikus nyersanyagok hozzáférhetősége és hasznosítása) megjelölésével Alapkutatási Programokat valósít meg és ehhez kapcsolódó fejlesztési programokat fogalmaz meg, amelyek segítik a „tudástranszfer” tevékenységet, erősítik az intézmény, egyéb K+F szervezetek és a versenyszféra kapcsolatait. A projektben megvalósuló Alapkutatási Programok és a bennük működő kutatói műhelyek fő célja, hogy nemzetközi elismertségű, szenior kutatók köré eredményes fiatal kutatói teamek épüljenek fel. A hatékony munkával kiépített kutatói teamek és a folyamatosan bővülő nemzetközi együttműködések kiaknázásával olyan eredményeket érjen el, amelyekre alapozva a gazdaságban történő hasznosítására alkalmazott kutatások és technológiai fejlesztések indulhatnak (K+F+I tevékenység), illetve sikeres FP8 pályázatot alapoznak meg.

A projekt adatai:

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV -2012-0005
Kedvezményezett: Miskolci Egyetem
Megítélt támogatás:  486.024.790 Ft
Támogatás mértéke:100%

Időtartam: 24 hónap (2012.11.01. - 2014.10.31.)
Projektmenedzser: Dr. Gombkötő Imre
Szakmai vezető: Prof. Dr. Földessy János