CriticEl – Kritikus Elemek – alapkutatási program egy biztos és biztonságos jövőért

Az emberi társadalom fejlődését ásványok és kőzetek alkotta mérföldkövek is szegélyezik. Valamikor az obszidián és a kovakő volt slágercikk, mert jól lehetett pattintani, és nyílhegyeket gyártani belőlük. Egy-egy lelőhelyről több tízszáz kilométerre „exportálták” a nyersanyagot. A kősó azért lett keresett, mert ez volt a legfontosabb tartósítószer és fűszer már az  ókor kezdetétől. Réz volt a fémszerszámok gyártásának első alapanyaga, mintegy hatezer évvel ezelőtt. Vele együtt az arany, ezüst lett a piacgazdálkodás kezdetét jelző pénz megteremtését lehetővé tevő általánosan elismert értékőrző csereanyag, sok pénznem neve az anyagra, a súlyra utal, vagy az előállító pénzverde helyét jelzi.  A vas munkába fogásával modernizálódott a fegyvergyártás, s alakultak ki ennek révén új világhatalmak. A kőszén volt a világszerte vészesen fogyó tűzifát helyettesítő, föld alól előteremtett energiahordozó a 17. század végén. Kőolaj felhasználásával nyílt meg az út a belsőégésű motorok felhasználásához az élet minden területén. Az uránérc felhasználása döbbentette rá az emberiséget az atomháború zsákutca szerepére, s tárt fel addig nem sejtett lehetőségeket a békés célú energia termelés területén.

A napjaink technológiai fejlődése szinte tízévente újraírja azoknak a keresett nyersanyagoknak a listáját, amelyek nélkül csúcstechnológiai termékek nem lehetségesek. Vannak ezek között ritka földfémek, amelyekkel a LED-es technológiában, és kis elektromotorokban találkozunk. Keresetté váltak a platinafémek, amelyek a legfontosabb katalizátorok. Gallium, amely a félvezetők fontos komponense.  Germánium, amely szintén keresett elektronikai alapanyag.  Lítium – modern energia tárolók nélkülözhetetlen komponense. Hogyan is állunk ilyen anyagokból? Nem, vagy alig tudjuk, hiszen eddig nem kerestük őket. Globális nyersanyag készleteik távoli régiókra összpontosulnak, ahonnan beszerezhetőségükben sok a bizonytalan kérdőjel. 2030-ra viszont hiányuk már jövőbeli ipari fejlődésünk komoly gátja lehet.  

Ezeknek a nyersanyagoknak a vizsgálatára összpontosít a kutatásunk, részben a természetes ásványi nyersanyagok, részben a különböző eredetű maradvány anyagok, másod-nyersanyagok vizsgálatával.  Bevetünk minden olyan eszközt, amellyel ma vallathatók, megmérhetők ezek az anyagok, s számba veszünk olyan technológiákat, amelyekkel ezek a forrás anyagokból kinyerhetők. Ezek választéka az űreszközös távérzékelési információk feldolgozásától a nano-világot megnyitó elektronmikroszkóp és spektrométer nyújtotta vizsgálati lehetőségekig terjed. Részben nagyon kicsi mennyiségek jönnek számításba – pl egy mobiltelefonból kinyerhető néhány századgramm, részben új természetes előfordulási lehetőségeket kell értékelni , akár kilométeres lépésekkel.

Erre szerződik most részben hazai, részben EU anyagi források felhasználásával a Miskolci Egyetem oktató- és kutatómérnök csapata, a munkába bekapcsolódó hallgatók,  munkatársak, és a két éves terv megvalósításában együttműködő külső társaink. 

Látogasd honlapunkat, reméljük, hogy az első eredményekkel rövidesen jelentkezhetünk. 

Földessy János
egyetemi tanár
a projekt szakmai vezetője