Pap Zoltán, doktorandusz: Kézzelfogható eredményt kell produkálni

Pap Zoltán a Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézetének doktorandusza. 1983-ban született.

Kutatásainak témája: a mechanikai alapon működő dúsító berendezések alkalmazhatósága kritikus anyagok esetében; ásvány előkészítési, dúsítási vizsgálatok elvégzése, kiértékelése.

Mivel foglalkozik most konkrétan?

Jelenleg a NiMH akkumulátorok feldolgozásával foglalkozom egy csapat tagjaként, a kísérletek során a mechanikai eljárásokkal történő előkészítés lehetőségét vizsgáljuk. Ez egy köztes folyamat mintavételezés után hozzánk került anyagot aprító, osztályozó és dúsító berendezések kombinálásával elődúsítjuk a további kémiai eljárástechnikai vizsgálatokhoz. Ez a fő téma, amivel jelenleg foglalkozom.

Mi a célja a műveleteknek?

Az akkumulátorokban fellelhető kritikus és egyéb hasznos elemek feldolgozása, amiket vissza szeretnénk jutatni a nyersanyag körforgásba. Ezeknek a visszanyerése a fő feladat, valamint az egyes elemek szelektív leválasztása.

Milyen elemekről van szó?

Nagyon sok fajta elemről beszélhetnénk, de most maradjunk az Európai Unió által meghatározott kritikus elemeknél.

Hogyan került bele ebbe a kutatásba?

Igazából régóta kapcsolatban állok az intézettel. Egyrészt, itt is végeztem a tanulmányaimat, és más projektekkel kapcsolatban is részt vettem az intézet kutatási feladataiban korábban. Adott volt a lehetőség, ha beindul ez a projekt, a kritikus elemek újrahasznosító, feldolgozó kutatásival összefüggésben, akkor én is be tudok kapcsolódni ebbe. Ami egy másik vonalon, kicsit a doktori témám is, hiszen alapvetően doktorandusz vagyok, és a jelenlegi kutatásaim is kapcsolódnak az örvényáramú szeparátor fejlesztéséhez.

Megmondaná, mi ez az örvényáramú készülék?

Az örvényáramú szeparátor segítségével az anyagokat vezetőképesség alapján tudjuk szétválasztani. A berendezés maga nagyon hasonlít egy egyszerű szállító szalagra, de a készülék végén elhelyezkedő dobban egy belső mágneses dob helyezkedik el. Ennek a dobnak a felületén váltott pólussal helyezkednek el a ritkaföldfém mágnesek, melyeknek a forgatása során a vezetőképes szemcsékben örvényáram keletkezik, és ez okozza később a szemcsék eldobódását a szalag végén. Főként a különböző színesfémhulladékok feldolgozása során alkalmazzák, például egy autó feldolgozásból a különböző nem vas öntvény darabokat tudjuk dúsítani. Ennek a berendezésnek a többirányú fejlesztése is a célom a doktori képzésem során. Amelyről tételesen még nem lehet beszélni, mivel bizonyos mértékig nem publikus, hiszen van benne szabadalmi lehetőség is. A berendezésnek a működésével kapcsolatban is, van egy újszerű statisztikai, matematikai meghatározási módszer, erről most készül egy publikáció. Ezzel összefüggésben zajlanak most, párhuzamosan, tennivalók.

Ennek a cikknek Ön a szerzője?

A fő szerzője én vagyok, de Dr. Gombkötő Imrével, Dr. Nagy Sándorral és Dr. Debreceni Ákossal társszerzőkkel együttesen készítjük. A Nemzetközi Ásványelőkészítési Világkongresszusra készül ez a munka.

Nyúljunk még vissza, ha kérhetem, a korábbi évekhez...

2009-ben szereztem meg a diplomámat, mint előkészítéstechnikai mérnök, még az osztatlan, ötéves rendszerben végeztem. Magát a diplomatervet pernyealapú talajstabilizálásból írtam. Útpálya szerkezetek alsó homokrétegéről volt szó, a bázisréteg stabilizálásának céljára végeztünk kísérleteket pernyével, hogy kiváltsuk vele a cementalapú kötőanyagokat. Utána értesítettek az intézetből, hogy van lehetőség itt dolgozni. Akkor futott a RECYTECH nevezetű projekt, ami a roncsautók újrahasznosításával foglalkozott. Ekkor kezdtem először az örvényáramú szeparátorral megismerkedni. A kritikus elemekkel akkor igazán nem foglalkoztunk, ez a probléma csak később került a középpontba. Persze, voltak megelőző kutatások, Magyarországon is foglalkoztak ezekkel az elemekkel. Primer oldalon már az akkoriban elvégzett kutatások is bizonyították ezen elemek fellelhetőségét, de a kitermelhető mennyiség és a vele járó költségek szempontjából nem érte meg a befektetést. Világszerte az volt a tapasztalat hogy valamilyen fő ásvány termelése mellett foglalkoztak csak ezekkel a kritikus elemekkel, mint például Kínában ahol a vasérc feldolgozás mellett termelték ki a nehéz lantanoidákat. Persze ez a helyzet most már megváltozott. A projekt során mi a fehérvárcsurgóról származó minták a vizsgálatával kezdtünk, másik vonalon pedig a pátkai fluorital kapcsolatos mérések zajlottak. Jelentős szakirodalmi kutatást végeztünk, hogy rendesen átlássuk azt az üzemet, amiből a minták érkeztek. Ez azért volt fontos mivel a múltban történt átalakítások során teljesen más meddő rétegekkel lehetett találkozni az iszaptároló kazetták vizsgálata során. Szükséges volt ez a munka ahhoz, hogy a vizsgálati módszerek kidolgozásához értékes információkat kapjunk.

Milyen lehetőségeket ad ez a CRITICEL?

Feltétlenül tágítani tudjuk a szemléletünket, új nézőpontból láthatunk kutatási tennivalókat, megismerhetünk új anyagokat, új berendezéseket, mivel igenis rengeteg fejlesztés történt csak azért hogy ezeket az anyagokat dúsítani tudják világszerte. A személyes tapasztalatszerzés és a fejlődés szempontjából, ez egy jó lehetőség arra, hogy egy újabb darabbal gazdagítsam a tudásbázisomat.

Ez azt jelenti, hogy nem is került volna a látóterébe ez a téma?

Valószínűleg nem találkoztam volna ilyen formában ezekkel az anyagokkal. Nyilván, ha az embernek van egyfajta tudományos érdeklődése, olvas a témához kapcsolódó fórumokat. Ez a témakör elég nagy port kavart a médiában, amikor Kína bevezetett bizonyos szankciókat, ezért mielőtt beindult a projekt én már tisztában voltam néhány részlettel.

Van egy versenyfutás a világban, mindezek kiaknázásához...

Így van.

Bele lehet szólni ebbe a kérdéskörbe?

Primer oldalon, Magyarország nem feltétlenül potenciális versenyző. Egyrészt nagyon elszórt ezeknek a kritikus elemeknek az eloszlása világszerte, ahol koncentráltan van jelen azok az országok nyilván, akik főként versenyeznek. Viszont szekunder oldalon, a másodnyersanyagok oldalán bárki csatlakozhat a vetélkedéshez. Hazánkban is volt egy jelentős mennyiségű elektronikai hulladék felhalmozódás, amivel azért már lehet számolni. Eddig az esetek nagy többségében csak gyűjtötték ezeket az anyagokat, s eladták olyan országnak, amely ezeknek a feldolgozásával foglalkoztak. De, ha azt akarjuk mondani, hogy legyen helyben olyan üzem, amely ezeknek a feldolgozásával akar foglalkozni, akkor erre adott a lehetőség, mert ez a hulladék folyamatosan keletkezik. Az elektronikai ipar elég dinamikus léptékben fejlődik, egyre több olyan eszköz készül, amely elavulttá válik, szinte pillanatok alatt. Ahogy lejön a szalagsorról, a másik gyártó már kiadott egy korszerűbbet. Az emberek folyamatosan megveszik a legújabb készülékeket, s ami előzőleg használtak azon vagy túladnak, vagy pedig a szemétbe kerül. Elég, ha belegondolunk abba hány darab mobiltelefon volt a saját tulajdonunkban az elmúlt 5 évben.

Időben, milyen megkötései vannak a projektnek, például az Ön vagy az Önök számára?

Ez a kétéves projekt idő, ami rendelkezésünkre áll, abba úgy szűken belefér az, hogy valami kézzelfogható dolgot produkáljunk. Nekünk, a ránk osztott alapvizsgálatokat kell, elvégeznünk, ezért vagyunk felelősek. Számít a véleményünk, hogy elmondjuk: ezzel az anyaggal milyen volt dolgozni vannak észrevételeink, amelyek úgymond beépülnek a kutatási összeredményekbe. Hivatalosan, a projekt teljesítéséhez kapcsolódóan, meghatározott feladatokkal rendelkezünk. Maga a kutatás olyan, mint az alapkő letététele. Lesz egy stabil kis kockánk a föld alatt, hogy erre ki fog építeni az nyilván már nem tőlünk függ. Most alapjaiban kutatjuk, hogy milyen potenciállal rendelkezünk, az országon belül. Főleg hazai szempontból érdekes ez a projekt, mivel elég komplex elemzést végzünk, hogy meghatározzuk: milyen fajta és mennyi elektronikai hulladék keletkezik, és ezeket hogyan tudjuk olyan gazdaságos technológiával feldolgozni, ami megéri a befektetést. Másrészt nem igazán van más lehetőségünk, mert ha nincs nyersanyag, akkor a hulladékból kell kinyerni. Ez a szekunder vonalra vonatkozik. Biztos, hogy hosszú távon érdemes és kell is vele foglalkozni.

A baktériumok akkumulátort esznek

Beszélgetés Varga Terézia Erzsébet tudományos kutatóval

Milyen konkrét műveleteket takarnak azok a kutatások, amelyekben részt vesz? Lefordítható ez egy középiskolás vagy egy átlagos érdeklődő tudásszintjére?

A CriticEL projekten belül az első feladat volt a pátkai bánya meddőből kinyerni a fluorit tartalmat, ugyanis a fluorit is a kritikus anyagok között szerepel az EU listáján. Gyakorlatilag ezt a részt sikeresen befejeztük, teljesítettük. Az elődúsítási vizsgálatokat követően flotációs eljárással nyertük ki a mintákból a fluoritot, majd az eredmények kiértékelése után megterveztünk egy hatékony technológiát. Ennél a témánál a monográfia készítésénél tartunk. Mindezekkel párhuzamosan, elkezdtük a hulladék LCD-panelek és az elhasznált akkumulátoroknak a vizsgálatát is. Az előbbi esetében a célunk a kritikus fémek között található indium kinyerése, az utóbbi esetben pedig jelenleg a NiMH akkumulátorral foglalkozunk, itt a cél a ritkaföldfémeknek a kinyerése.

Az emberek általában nem tudják, hogy amikor kikerül a háztartásból egy ilyen készülék, milyen sok ritka és a világpiacon igen drága anyagot tartalmaz. Feltételezem, hogy az a végső célja ezeknek a kutatásoknak, hogy valamikor ipari méretekben visszanyerhetőek legyenek a hulladékból ezek az anyagok.

Így van, azért zajlanak ezek a vizsgálatok, hogy a tizennégy kritikus elemre kidolgozzunk egy-egy eljárást, amellyel ezeket vissza tudjuk nyerni. Ezeket az anyagokat főként az elektronikai eszközökben, akkumulátorokban, félvezetőkben lehet megtalálni, és a fejlődő gazdaság, illetve a fejlődő technológiák hatására egyre nagyobb igény mutatkozik ezek iránt.

Nyúljunk vissza az időben, ha lehet. Úgy tudom kazincbarcikai, ott járt általános és középiskolába, onnan került a Miskolci Egyetemre.

Az akkori Ságvári Endre Gimnáziumban végeztem. A biológia és a környezetvédelem iránt érdeklődtem, ezért Budapest és Miskolc között gondolkodtam, melyiket válasszam, mint továbbtanulási lehetőséget, és valójában a szüleim biztatására jöttem ide, s maradtam a közelükben.

Ezek a kutatások, a bennük való részvétel, mind azt bizonyítja, jó volt a döntés. De, mik voltak azok az állomások, amelyek jelzik a folyamatot, amelyben addig jutott el, hogy tudományos kutató és doktorandusz lehet?

Én még az ötéves, hagyományos képzésben végeztem 2006-ban, nekem az első két esztendő az alapozás évének számított. Nem volt könnyű az új tantárgyakat teljesíteni, a matematikát, a fizikát, a fizikai kémiát... ezt követően ismerkedtünk meg a szakmai tananyaggal. Hogyan kerültem ide, hogy most fiatal kutatóként dolgozhatok a CriticEl projektben? Ez hosszú történet. Ötödéves hallgatóként TDK-dolgozatot készítettem, ezzel első helyezést értem el, és a zsűri javasolta, hogy a dolgozatom vegyen részt az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, ahol szintén sikeresen szerepeltem…

Mondjuk el, remek eredménnyel, hiszen Pro Scientia érmet nyert, ami igen nagy siker. Gondolom, az azért mégsem úgy van, hogy az ember ül egy asztal mellett, és azt mondja, most akkor írok egy díjnyertes dolgozatot. Minden bizonnyal ennek voltak előzményei...

Természetesen, jó tanulmányi eredményekkel is kellett rendelkezni, illetve úgy született ez a TDK –dolgozat, hogy egy ösztöndíj program keretében kiutazhattam Németországba, ahol a magdeburgi Otto von Guericke Egyetemen három hónapot töltöttem és kutató munkát végeztem a REDILP EU6-os nemzetközi projekt keretében, melynek a Miskolci Egyetem konzorciumi tagja volt. Az ottani vizsgálatokból született meg a dolgozatom.

Úgy tudom, hogy volt Berlinben is...

Igen, 2009-ben négy hónapot töltöttem Berlinben egy másik ösztöndíj segítségével. Ekkor biogáz előállítás témakörben végeztem kutatást.

Vissza a TDK-munkára. Elkészült ez a dolgozat, konzultációkkal, nem kevés energia befektetésével.... Fontosak voltak a szakmai beszélgetések vagy saját magától haladt előre, s vitte ezt a kutatási témát?

A konzulenseknek jelentős szerepe van a hallgatók irányításában, segítésében. Dr. Bokányi Ljudmilla és Dr. Mucsi Gábor egyetemi docens segítette a munkámat, Németországban is volt konzulensem Prof. Dr. Jürgen Tomas személyében.

 Milyen volt a siker visszhangja?

A környezetem, az oktatóim elismerték ezt az eredményt és én is nagyon örültem neki. Folytatva a történetet, hogyan lettem kutató, felvetődött a lehetősége, hogy itt maradjak doktorandusznak, és nagyon rövid idő után úgy döntöttem, hogy ezt az utat választom. Nem is keresgéltem tovább más munkák után. Én egyébként előkészítéstechnikai mérnökként végeztem és azt mondhatom, aki itt diplomát kapott az mind sikeresen elhelyezkedett az iparban. A Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskolában voltam doktorandusz 2006-2009-ig, és a kutatási témám a hulladékok, a hulladék oldatok fizikai-kémiai, kémiai, és biológiai komplex kezelése volt. Témavezetőm Dr. Bokányi Ljudmilla egyetemi docens. Abban az időszakban és az azt követő években is számos kutatásban, projektben vettem részt. Csak, hogy konkrét példát mondjak, a főbb kutatási irányok közt szerepelt a gázolajjal szennyezett talaj biológiai tisztításának a vizsgálata; szerves hulladékok, mint például a mezőgazdasági hulladék, szennyvíziszap, települési hulladék finom frakciójának anaerob bonthatósági vizsgálata energetikai hasznosítás céljából. Vizsgáltam továbbá a gyógyszergyártás során képződő szennyvíz anaerob bonthatóságának lehetőségét, ill. a mechanikai előaktiválás hatását a biogáz hozam fokozására, stb.

Ezek mind-mind olyan témák, amelyek igen aktuálisak, mondhatni, nem csupán a szakma, de a közvélemény érdeklődésre is számot tartanak... Mennyire veszi át ezeket az egyéni illetve csoportban elért kutatási eredményeket az ipar?

Cégekkel együttműködve is szoktunk részt venni kutatásokban, illetve megbízások alapján is végzünk labor vizsgálatokat, az általunk elért eredményeket tehát felhasználják az iparban.

Jól tudom, hogy azzal foglalkozik most, hogyan lehet bakteriálisan hulladékot feldolgozni?

A CriticEl projekten belül vizsgáljuk a hulladékokból a kritikus elemek kinyerését kémiai, illetve biológiai módszerekkel. Biológiai eljárásokkal ugyanis nem csupán a szerves hulladékok kezelhetőek, hanem szervetlen hulladékokból is visszanyerhetőek értékes komponensek baktériumok segítségével, biolúgzással.

Magyarázza el, van olyan baktérium, amely képes megtisztítani egy molekulát, a minden más nem oda tartozó dologtól?

Igen, vannak olyan baktériumok, amelyek egy adott komponensre specifikusak. A szervetlen hulladékokból, az elektronikai hulladékokból, mint pl. nyák-lapokból, ki lehet nyerni nehézfémeket, tehát a baktériumok közreműködésével oldatba lehet vinni ezeket a komponenseket, onnan pedig valamilyen oldatkezelési eljárással, kémiai módszerekkel kinyerhetők. Nagyon érzékenyek ezek a baktériumok, akár a hőmérséklet, pH változására, akár a számukra toxikus elemekre.

Milyen csapatban dolgozik?

Egy kutató munka együttműködésekből áll. Maradjunk a CriticEl-nél, itt a 2. Alapkutatási programban csak a mi intézetünkből több modul dolgozik szoros együttműködésben. Az egyiknek feladata a mintavételezés, a másiké a mechanikai előkezelés, a miénk a kémiai–biológiai feldolgozhatósági vizsgálatok. Jó ez így, hogy megosztottak a feladatok, ugyanis mindenkinek egy kérdéskörre kell koncentrálnia, megoldást találnia. Ez abszolút együttműködést feltételez, amit mások kikutatnak, a kapott eredményeket továbbítják felénk és fordítva, tökéletesen tisztában van azzal mindenki, mit csinál a másik. Jó csapatban dolgozom.

Kormos Katalin doktorandusz

A Geofizikai Tanszék doktoranduszával egy professzor tudományos örökségéről, egy folytatandó kutatásról és egy pálya kiválasztásról diskurálunk. Mi mással kezdődhet az őt bemutató beszélgetés, mint azzal, ami úgymond elől van, a napi feladatokkal.

Két aktuális dolog van, amit kiemelhetek, az egyik egy középiskolásoknak szóló játék, amely a CriticEl projekthez kötődik, ennél a szervezési teendőket kell ellátni, a következő fordulót tervezzük. A másik pedig egy konferenciára való jelentkezés, ehhez az absztraktot kell összeállítani.

Ennek mi a témája?

A tanszék korábbi vezetője dr. Csókás János professzor, kidolgozott egy eljárást, amellyel fúrási geofizikai mérések felhasználásával kőzetfizikai paraméterek becsülhetőek meg, például az áteresztőképesség, ezt a kutatást folytatom tovább.

Milyen előzetes állomásai voltak a doktoranduszi tanulmányoknak? Kérdezhetnénk úgy is, miért éppen geofizika?

A miskolci Jezsuita Gimnáziumban tanultam, ott matematika és informatika fakultációkra jártam. Ezek érdekeltek, igazából informatikus szerettem volna lenni, de akkori fejjel ezt meglehetősen férfias szakmának találtam, azóta persze nagyot fordult a világ. Ide tulajdonképpen azért jöttem, mert szerettem volna Miskolcon maradni, megnéztem az egyetem képzési palettáját, és ez tűnt a hozzám legközelebb állónak.

Voltak ismeretei korábban a geofizikáról?

Nem voltak, egyáltalán nem. Később az egyetemen környezetmérnökként végeztem, környezetgeofizikus-mérnöki szakirányon.

Közben azért történt egy, s más...

A diplomamunkámat a Geotermikus kutatás geofizikai vonatkozásai címmel írtam, melyben a geotermikus energia geofizikai kutatásával foglalkoztam, valamint a talajszondás hőszivattyús rendszert vizsgáltam.

S, a diploma után?

Próbáltam a szakmámban állást találni, egy miskolci székhelyű Kft.-nél dolgoztam, körülbelül egy évig, már előtte is ott voltam szakmai gyakorlaton, és náluk írtam a diplomamunkámat. Gyakornok voltam, lehetőségem adódott a laboratóriumi tudnivalók elsajátítására. Ezután egy pályázat révén kerültem ide a tanszékre, az akkori kutatási Támop projekt megvalósításában lettem tanszéki mérnök. Főként a mérőműszerekkel kapcsolatban voltak karbantartási, kalibrálási feladataim, valamint, mivel az informatika iránt érdeklődöm, ezért az ilyen irányú tanszéki teendőket is elvállaltam.

Belecsöppent egy tudományos közegbe...

Igen, a tanszéki mérnökösködés után lettem doktorandusz, ehhez kapcsolódóan csatlakoztam a CriticEl-hez.

Ekkorra már kialakul az a határozatott vonal, amivel foglalkozik vagy vannak olyan tudományterületek, amelyekhez később csatlakozik?

Amikor valaki t felvesznek a doktori képzésbe, már van egy választott témája, nekem ez a geofizikai inverziós módszerfejlesztés.

Mi lesz a konkrét doktori téma ezen vizsgálódási körön belül?

Alapvetően én most a fúrási geofizikai mérésekkel kőzetfizikai paramétereket határozok meg, első körben jelenleg a szivárgási tényezővel, áteresztőképességgel foglalkozom.

A CriticEl?

A CriticEl projektben a geofizikához tartozó modulban vagyok. A kritikus nyersanyagokra vonatkozóan vizsgáljuk a geofizikai módszereket, melyekkel kutathatóak azok. Jelenleg a geomágneses mérésekkel foglalkozom, magával a méréssel és a feldolgozási módszerfejlesztésében segédkezem.

Mi a hozadéka annak, hogy részese lehet a megvalósulásnak?

Mindig izgalmas megismerni új dolgokat, az ember látókörét szélesíti egy ilyen munka, s a nyugati példák alapján mondhatjuk, hogy az egyetemi kutatók élete is egyre jobban kötődik pályázati projektekhez.

A projekt megvalósítása több csoport együttműködésén alapul...

Nyilván, a közös munkának lehet csapatkovácsoló ereje, a kismodulok megvalósításánál ez nem feltétlenül érződik, de példának mondhatom ezt a középiskolás vetélkedőt, ennek a szervezése, a fordulók feladatainak kigondolása, ez csapatmunka.

Mit lehet tudni erről a vetélkedőről?

Ez egy középiskolásoknak szóló verseny, melynek célja a projekt bemutatása és az érdeklődés felkeltése a fiatalokban a szakmánk és a kritikus elemek iránt. Játékos formában szeretnénk őket közelebb hozni az egyetemhez. Első körben megoldottak már teszteket, kérdéssorokra válaszolhattak. A legjobb tíz csapatot eredményeik alapján kiválasztottuk, és most február 28-ára tervezünk egy vetélkedőt, ahol már személyesen egymás ellen versenyezhetnek a kétfős csapatok.

Mi a tétje, mit lehet nyerni?

Öt csapatot díjazunk nyeremény utakkal. Tanulmányi kirándulásokat nyerhetnek például Telkibányára és a Mátrai Erőműbe egyetemi professzorok kalauzolásával. A személyes találkozás nagy élményt jelenthet a diákok számára.

A játék címe?

Csak Kritikusan!

Gerges Anita mérnök kutató:

Kedvencektől, a kritikusokon át, az elemzésig

Ahogyan egy pedagógusnak egy osztályban vannak kedvenc gyerekei , akik tehetségesek és okosak, vagy ahogyan egy átlagembernek vannak kedvenc olvasmányai filmjei, egy fiatal kutató , aki ásványokkal foglalkozik megengedheti e magának , hogy  legyenek valamilyen aspektus alapján kedvelt  kőzetei?

2007 óta szilárd ásványi nyersanyag kutatásban azon belül szinesfémérc kutatásban dolgozom nagyrészt a  Borsodi régióban. Munkám során főleg érces ásványokkal foglalkozom,talán emiatt is ezek állnak hozzám közelebb.

Mi a jelenlegi státusza?

Az Ásványtani – Földtani Intézetben tanszéki mérnökként dolgozom...

Pontosan milyen munkakört fed le, és milyen programba illik ez a tevékenység?

A CriticEl elnevezésű kritikus elemek elemcsoportok kutatására irányuló, Európai Uniós támogatással zajló programban veszek részt. Feladataim közé a mintavételezések előkészítése, a mintázások kivitelezése illetve a minták feldolgozásában, dokumentálása tartozik.

Lefordítható ez kicsit a köznapi nyelvre?

Elő kell készíteni a mintavételezéseket, - ami a projekt megvalósulásának egyik feltétele- először az archív elemzések és szakirodalmai adatok alapján leszűkítjük a mintázandó területet, megtervezzük milyen módszerrel mennyi és milyen típusú mintát veszünk az adott területről. A mintázásról illetve a kőzetmintákról részletes dokumentációt készítünk, amelyek az erre a célra kialakított adatbázisba kerülnek. A mintavételezés után eldöntjük, hogy milyen előkészítést alkalmazunk az adott mintára, annak megfelelően, hogy milyen típusú vizsgálatot szeretnénk végezni, végeztetni. Az így kapott elemzés eredményeket is rögzítjük az adatbázisba.

 Milyen megfontolásokkal vágnak neki ezeknek a munkáknak? Az tudható , hogy kritikus elemek kutatatásáról van szó, és az is ismert , hogy ilyen koncentráltan  felkutatásukkal még nem foglalkoztak Magyarországon.

Elsőként a kritikus elemekhez kapcsolódó magyarországi vonatkozású szakirodalmakat, korábbi kutatási jelentéseket, tanulmányokat, archív elemzési eredmények gyűjtöttük össze és tanulmányoztuk.  Ezek alapján szűkült le a kör bizonyos területekre, majd  ezután vette kezdetét a mintázási szakasz.

Milyen térségekre irányulnak, hol zajlanak vagy hol fognak zajlani ezek a kutatások?

Jelenleg Észak- Kelet-Magyarországon, Rudabányai - hegység területén a Cserehátban Irota környékén, A Dunántúli – Középhegység területén és Pécs környékén , a Mecsekben.

Milyen elemek fellelésére  irányul ez a tevékenység?

Tizennégy kritikus elem, elemcsoport kutatására irányult a projekt, de az idő előre haladtával ezeknek a köre szűkült. Jelenleg a ritkafémek, ritkaföldfémek, berillium, germánium, fluorit és platinafémek csoportja kerültek a látótérbe.

Az előkészítésről már esett szó, a kutatási munkák ezen túl , milyen szakaszban tartanak?

Bizonyos mintavételezések megtörténtek, a minták mintegy 80 százalékát úgymond „ megszedtük”, előkészítettük. Folyamatosan érkeznek az  elemzési eredmények, amelyeknek a feldolgozása jelenleg is zajlik.

Beszéljünk egy kicsit önről... Milyen előzményei voltak  a státusz megszerzésének?

Környezetvédelmi – energetikai szakirányon végeztem a Gábor Áron Szakközépiskolában, ahol a technikusi minősítést is megszereztem, majd jelentkeztem a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karára, ahol geológus mérnök diplomát szereztem 2007-ben. Ugyanebben az évben kerültem a Rotaqua Kft-hez ahol szilárd ásványi nyersanyag kutatásban dolgoztam, majd  jött ennek a projektnek a lehetősége.

Miben áll ennek az érdekessége? Néha túlságosan is romantikusan közelítik meg  a geológusok ténykedését, máskor meg száraz, laboratóriumi taposómalomnak tartják. Mi az Ön véleménye?

Igazán nem egy unalmas munka, mert ha valaki szereti a természetet, a terepi munkát, ezt a fajta kihívást és érdeklődik a  kutatói tevékenységek iránt is, annak ez a szakma illetve ez munka nagyon izgalmas lehet.

Visszatérve a CriticEl kutatásaihoz, milyen reményekkel kecsegtetnek ezek a mostani munkák? Tudom , egyszer valaki azt mondta, amikor a párok összekerüléséről van szó, butaság megkérdezni, hogy a kapcsolatból megszületendő gyereknek  milyen lesz az érettségije. Szóval, korai erről beszélni. Mégis...

Ezek a kutatási programok általában hosszú távú projektek, annak is a földtani  kutatási része csak a kezdete. A hosszú távú cél nyílván a termelés lenne, amely biztos munkahelyeket teremtene az említett térségekben. Olyan területeken dolgozunk, ahol már korábban is zajlottak kutatások sok esetben bányászat is, csak éppen nem ezek az elemek álltak a középpontban. Példaként lehet említeni a magyarországi szeneket, illetve bauxitokat, amelyekhez sok esetben például ritkaföldfémek kapcsolódnak. Ezekkel korábban nem vagy csak részben foglalkoztak. Az új, modern kutatási módszerekkel kell ezek létét, vagy nem létét igazolni, s ezek a módszerek bizonyosan plusz eredményekhez vezetnek.

Fekete Szandra: „…van egy álmom, csak azt szeretném megvalósítani”

Kigurul egy labda az íróasztal alól. Megtudom, nagyon szeret kosarazni, most is meccsre készülnek a kollégákkal – geokosár bajnokságra. Az is kiderül, hogy azon túl,hogy a tudománnyal foglalkozik, rengeteg dolog iránt érdeklődik.

„A baráti körömben, az egyetemnek is köszönhetően  sok olyan ember van, akik a természettudományok, így a geológia iránt is érdeklődnek, velük a projekt témájáról, pl. ritkaföldfémekről is izgalmas beszélgetéseket lehet folytatni. Azonban ismeretlen emberekkel beszélgetve a >> Tudod, mit csinál egy geológus? << kérdésre adott válasz alapján rögtön eldönthető, hogy érdemes-e tovább beszélni a témáról vagy esetleg untatná az illetőt. Nem szokott zavarni, ha valaki nincs képben, hisz én sem értek pl. ilyen szinten az informatikához.”

Fekete Szandra Budapestről, pontosabban Vecsésről került Miskolcra, az egyetemre. Mire ezek a sorok nyilvánosságra kerülnek Zürichben doktori tanulmányokat kezd.

Két kollégámmal Budapesten végeztünk az ELTE-n, geológusként. Szakirányunk az ásványtanhoz, kőzettanhoz és a nyersanyagkutatáshoz kötődött, s a tanszékünkön olyan oktatók dolgoznak, akik kapcsolatban vannak a Miskolci Egyetem nyersanyagkutató, ércekkel foglalkozó szakembereivel, ezen a szálon tudtak bennünket felkeresni. A diplomadolgozatom bírálója Prof. Dr. Földessy János az Ásványtani Földtani Intézet intézetvezetője volt, aki így ismert meg engem, s mivel a CriticEl projekt igen erősen kapcsolatban áll a nyersanyagkutatással, így kerültem a programba. Kölcsönösen jól jártunk, mert akkor, amikor végeztünk ez a projekt  MSc-s hallgatókat keresett, azonban Miskolcon az első MSc-s csapat idén fog végezni.

 Klikkeljünk vissza egy korábbi időszakra… Miért az ELTE-re jelentkezett? Mi állt a döntés hátterében?

Mivel a Pest melletti Vecsésről származom ésszerűnek tűnt pesti, jó színvonalú egyetemre jelentkezni. Az ELTE Természettudományi Kara jó választásnak tűnt. A geológia iránti érdeklődés az én esetemben úgy alakult ki, hogy nagyon szerettem a kémiát, így nem is annyira a geológia földrajzi, hanem inkább a kémiai oldala (ásványtan, geokémia) vonzott. Nem akartam kémiával olyan szinten foglalkozni, mint a vegyészet, ez a megoldás kicsit gyakorlatiasabbnak tűnt, mint a száraz kémiai tudomány. A BSc-s képzés Földtudományi alapszakként indult. Beadtuk a jelentkezésünket, igazából nem mondanám, hogy nagy túljelentkezés volt, mert az akkori ponthatárok közepette, amikor azt hiszem 144 volt a maximum, már 125-126-al be lehetett kerülni. Száznyolcvan embert vettek fel az alapszakra, szerintem ez elég sok, de ebből több irányba lehetett tovább menni: meteorológusnak, geográfusnak, geológusnak, stb. Amikor első évben mindenfélét tanultunk, meteorológiától kezdve a térképészetig, akkor éreztem azt, hogy igen, ezek közül a geológia  az, ami a legjobban érdekel, az a legjobban „ kémiás”-, legyen ez a specializációm. A BSc elvégzése után lehetett geológus MSc-re jelentkezni. Ebbe a projektbe pedig, mint arról már beszéltünk, éppen MSc-t végzett geológus hallgatókat kerestek.

És, teljesültek a geológus képzéssel kapcsolatos várakozásai?

Igen. Ez leginkább annak köszönhető, hogy kiváló oktatóim és témavezetőim voltak  az ELTE-n. Az MSc-s diplomamunkám témavezetője, Dr. Molnár Ferenc az érces nyersanyagkutatásban létező  legmodernebb szemléletekkel ismertetett meg bennünket. Mivel a témakör hasznossága mellett rendkívül izgalmas is volt, óráit mindig sokan látogattuk.

 Tudom, a héten lesz a Lányok napja a tudományban című rendezvény az egyetemen is, a kérdés csak  érintőlegesen kötődik ehhez a rendezvényhez, mondjuk az apropója: ez a munka, ez a tudományág meglehetősen férfiasnak tűnik, legalábbis egy kívülálló számára. Cáfolja meg, hogy nem az…

Ha az idősebb nemzedékre gondolunk, a Magyar Állami Földtani és Geofizikai Intézet kutatóinak hatvan-hetven százaléka férfi. Ezzel szemben a mi MSc-s évfolyamunk 33 hallgatójából csupán 8 fiú volt. A változó arány talán annak is köszönhető, hogy nagyon sok olyan tanulnivaló van az évek során, ami időigényes, szorgalmat kíván. Talán ez a lányokban (tisztelet a kivételnek) jobban megvan. A terepi munkák azonban megkívánnak bizonyos készségeket, amelyekkel tapasztalataim szerint, inkább a férfiak rendelkeznek. Itt nem csak a fizikai munkára gondolok, hanem akár a jobb, gyorsabb tájékozódásra is. Azonban összességében azt gondolom, hogy a nőknek ugyanúgy lehetnek a szakmában jó elgondolásaik, mint a férfiaknak…  

Mi volt az  a téma , amit az MSc-n záró, diplomamunkaként választott , és ami tulajdonképpen idehozta Miskolcra?

A Bsc-n még egészen más, szintén izgalmas témakörrel foglalkoztam. Dr. Szabó Csaba kiváló témavezetésével a Földköpeny kőzettani és geokémiai tulajdonságaival foglalkoztam. Annak ellenére, hogy ezt a témát is szerettem, a nyersanyagkutatást (főleg ércek kutatását) gyakorlatiasabb, iparilag hasznosabb, akár pénzkereseti forrásból reálisabb szakterületnek éreztem.

A recski érces terület kutatása Miskolcon és az ELTE-n is a középpontban van.  MSc-s diplomamunkámban a Recski Magmás Komplexum Parádfürdő környéki érces, átalakult zónájával foglalkoztam. Az említett érces zónával, olyan szempontok alapján, amelyekkel én közelítettem meg és dolgoztam fel, még senki sem foglalkozott. Diplomamunkám ezért került a témában igen jártas Földessy professzorhoz, a Miskolci Egyetemre, ami (mint utólag kiderült) idekerülésem első lépcsőfoka lehetett.

Mi volt az az aspektus amit megtalált, amivel szemlélte ezeket a vizsgálandó körülményeket?

A fő szempont az volt, hogy a recski érces területen van egy úgynevezett epitermás ércesedési zóna, aminek több fajtája ismert. Két véglet létezik: alacsony szulfidizációs (LS) fokú és magas  szulfidizációs (HS) fokú ércesedés. A recski térségben a két típus két egymástól viszonylag távoli területen található meg. Míg az egyik inkább a recski Lahóca környékére (HS), a másik (LS) Parádtól Délre, az úgynevezett dél-parádi térségre jellemző. Diplomamunkám célterülete az említett két térség közé esik, így a terület vizsgálatának szükségessége egyértelmű volt. Az irodalomkutatás után számos anyagvizsgálati módszert alkalmaztam. Eredményeim és az olvasott irodalmak alapján megállapítottam, hogy az általam vizsgált területre, a 2000-es évektől az irodalomban is egyre ismertebbé váló, köztes szulfidizációs fokú (IS) ércesedés jellemzői jobban illenek, mint a két végtag tulajdonságai. Diplomamunkám  újdonsága, tehát, hogy feltételezésként felvetettem, hogy az általam vizsgált terület ebbe a  köztes  szulfidizációs fokba tartozhat.

Van miről beszélni? Valószínűleg nem csupán én kérdezném meg. Vagyis ez a munka  nem csak egy mutatvány, egy eljárás, hanem tartalmak is vannak mögötte.

Ennek kimondáshoz azért még több kutatásra, eredményre lenne szükség a parádfürdői területen. Egy fúrás és egy feltárás feldolgozásából nem szabad messzemenő eredményeket  kijelenteni, de mindenképp azt mondanám, hogy az általam és a korábban megkutatott területek további kutatásra alkalmasak, például aranyércesedés szempontjából.

Na és akkor meghívták ide az egyetemre Miskolcra…

A témavezetőnk kapott egy levelet, hogy indul ez a projekt.

A CriticEl…

Igen, és, hogy vannak-e végzett MSc-s geológusok, akik ide költöznének Miskolcra, hogy ebben a programban dolgozzanak..? Mivel geológusként Magyarországon munkát szerezni egyáltalán nem egyszerű, ezért nagyon örültünk, hogy van ez a lehetőség.

Ez a többes szám mit jelent?

Hárman együtt végeztünk, és úgy jöttünk ide.

A CriticEl-ben , mi volt a lecke?

Ez egy sok szálon futó program. Az Ásványtani Tanszéken az elsődleges nyersanyagokkal, azok magyarországi előfordulásaival foglalkozunk… Röviden annyi, hogy az Európai Unió meghatározott tizennégy elemet/elemcsoportot, amiből 2030-ra jelentős hiányra lehet számítani az Európai Unió területén. A Tanszéken ezzel a tizennégy elemmel kezdtünk el foglalkozni, oly módon hogy az elemfelelős professzorok mellé minket, fiatal kutatókat osztottak be, hogy körbejárjuk a ránk bízott elem/elemcsoport magyarországi előfordulásait, azok jelentőségét, majd közösen meghatározzuk azokat az elemeket, amelyeket a rendelkezésre álló ismeretanyag, irodalom alapján továbbkutatásra javasolunk. Az első három hónap feladata tehát számomra a ritkaföldfémekről már meglévő összes ismeretanyag begyűjtése és feldolgozása volt Dr. Szakáll Sándor vezetésével. Azonban a projekt izgalmasabb része most indul, mert a jó időnek köszönhetően beindulhatnak a terepi, mintagyűjtési munkák.

Az irodalom tehát azt mondta el , hogy vizsgálódni ezen és ezen a ponton érdemes…?

Az irodalom feldolgozása során szerzett információk, illetve az Ásványtani Tanszék által végzett eddigi kutatások alapján kijelöltük a legperspektivikusabbnak tűnő területeket.

Korábbi kutatások is megerősítik ezeknek a helyszíneknek a fontosságát?

Igen, hisz főként azok alapján választottuk ki őket. A Magyar Állami Földtani és Geofizikai Intézet adattárából, pécsi adattárból, egyetemekről  kerültek ide dokumentumok. Az általam feldolgozott legrégebbi jelentés 1937-ből származik, de rengeteg irodalom van a hetvenes-nyolcvanas évekből is.

Az is mérvadó lehet? Egy ebből a korból származó információ?

A mérések pontosságával kritikusan kell bánni, de elolvasni érdemes, tanulságos.

Valóban így van az, hogy az említett anyagokkal, - a ritkaföldfémekről beszélünk- nemigen foglalkoztak korábban Magyarországon?

Eddig nem. Azonban annak köszönhetően, hogy ritkaföldfémek szinte minden geológiai környezetben előfordulhatnak bizonyos mennyiségben, az olvasott irodalmak mindegyikében megemlítik ezeket az elemeket, jóllehet nem rájuk irányult a kutatás.

Az irodalmak alapján úgy tapasztaltam, hogy a rendszerváltásig folyamatos nyersanyagkutatásról lehet beszélni Magyarországon, majd egy jelentős visszaesés tapasztalható. Ez a projekt az elsők között van, amely újra nyersanyagkutatással foglalkozik országunkban.

Érdekesnek mondható ez a munka?

Szerintem nagyon izgalmas volt a korábbi irodalmak feltérképezése is, továbbá az is izgalmasnak ígérkezik, hogy mit találunk majd a terepen. Egy geológus vágya, hogy munkájában legyen terep, anyagvizsgálat, majd ötletek, elgondolások… s ebből a szempontból ez a projekt azt tudom mondani, igen érdekes.

Talált-e olyan információt , ami meghökkentette?

Igazán, az egyetemi éveink alatt mi nem nagyon tanultunk ezekről az elemekről, szinte minden újdonság volt. Meghökkentett, hogy a korábbi évekből mennyi információ van erről az elemcsoportról. Az általunk feldolgozott kutatási jegyzőkönyvek, kéziratok nagyon sokáig titkosított anyagok voltak, ezek mennyisége is igen meglepő számomra. De, hogy koncentráció értékekről is beszéljek az úrkúti mangánelforduláshoz olyan ritkaföldfém tartalom köthető, amit nem is gondoltam volna. És az is izgalomra ad okot, hogyha ez a projekt sikeres lesz, talán lehetne esélyünk ritkaföldfém bányászatra.

Miért fontosak nekünk ezek az elemek. „Vegyük át „ a sokszor hallott anyagot…

A felhasználásuk a modern műszaki életben igen sokrétű, csak nézzünk meg egy autót, annak az alkatrészeit, a katalizátoroktól kezdve a legapróbb  egységekig. A ritkaföldfémek tizenhét eleméről (pl. Lantán, Cérium, Szkandium, Európium, stb.) beszélünk, ezek mindegyike előfordul valamilyen alkatrészben. 2010-ben Kína hozott egy export kvótaszabályozást, rájöttek arra, hogy országuk ritkaföldfém nagyhatalom, a legnagyobb része ezeknek az elemeknek  tőlük származik, s nem szeretnék azt , hogy mások is gyártsanak okos telefonhoz és  számítógéphez hasonló termékeket - nagyon szigorú exportszabályozást vezettek be. Keveset lehet importálni azt is nagyon drágán. Ezért indult el ez a különös érdeklődés a ritkaföldfémek iránt: kellene találni az Európai Unió területén is lehetőségeket, s Magyarország ezen folyamatba kapcsolódott be.

Úgy hallottam  elmegy, mindezek ellenére. Méghozzá külföldre. Mi a változtatás háttere?

Már azelőtt, hogy végeztem volna az ELTE-n, gondolkodtam azon, hogy doktori tanulmányokat folytassak. Viszont, akinél ezt nyersanyagkutatási témában el tudtam képzelni, az említett  témavezetőm Dr. Molnár Ferenc volt, aki jelenleg a Finn Geológiai Szolgálat berkeiben keresi a nyersanyagokat, tehát nincs az országban, így pedig elég nehéz vele doktorival kapcsolatos konzultációkat folytatni, disszertációt írni. Ezért gondoltam úgy, hogy megpróbálkozom külföldi egyetemekkel, ahol az általam kedvelt témában tanulhatnék. Nem ország szerint válogattam, hogy hová szeretnék menni, hanem a téma szerint. Létezik néhány, doktori képzéseket bemutató honlap, ahol különböző ösztöndíjas témák között lehet keresgélni. Öt-hat helyen találtam olyan témát, ami felkeltette az érdeklődésem, ezek közül három helyre hívtak interjúra, amelyek közül a harmadikon sikerrel jártam. Úgyhogy május elsejétől a zürichi ETH-n, a diplomadolgozatomhoz hasonló, csak sokkal komolyabb témakörben kezdek el egy doktori iskolát.

Amíg ez nem sikerült, igazán nagyon örültem, hogy geológusként dolgozhattam, szakmai tapasztalatokat szerezve Miskolcon. Zürichi interjúm során felmerült a kérdés, hogy, miért szeretném itt hagyni ezt a projektet. Azt válaszoltam: „nem szeretném itt hagyni, én teljesen jól érzem magam itt, a téma érdekes és hasznos, segítőkészek a kollégák, csak van egy álmom és mindenek előtt azt szeretném megvalósítani.”

„ Egyrészt megismerem ezeknek a kritikus elemeknek, a bányászatuknak a problematikáját,ebből a szempontból tágul a látóköröm, felhasználásuk  köre , a mennyiségek szempontjából is izgalmas kérdés, és hát elmélyülök egy olyan szoftver ismereteiben ami később is igen hasznos lehet. Lényegesek a projekt követelményei, hogyan lehet ezeknek megfelelni.  Maguk a ritkaföldfémek, az hogy nemigen foglalkoztak velük Magyarországon kuriózumnak számítanak, másrészt mi  szakmai alapon nyertük meg ezt a projektet, mert bányászattal, földtannal és előkészítés technikával egyszerre, egy helyen más nem foglalkozik csak mi. Ez a sokszempontúság,  igencsak kiszélesíti a szakmai horizontot. Mindemellett szakmai kapcsolatokban is  várhatóan  lesz hozadéka ezeknek a munkáknak…”

- Most halasztom a doktorimat, mert doktorandusz voltam, illetve lennék, de mivel államilag finanszírozott státuszban voltam, ami teljes állásnak számít, emiatt a projektben nem vehetnék részt csak maximum félállásban, de a képzésem halasztása miatt már teljes munkaidőben a projektnek dolgozom.

- Mi volt a doktoranduszi témaköre?

- Magyarországi szenek lennének a témáim, elsősorban a fekete szenek kitermelési és felhasználási lehetőségei, azon belül is a tiszta szén technológiák, a felszín alatti  szénelgázosítás irányában indult el a dolog, ami most a projektben való részvételem miatt kissé lassabban halad.

- Hogyan csöppent a projektbe és mik a feladatok?

- Az érintett elemek előfordulásainak  modellezése kapcsán... 3D-s modellezésről van szó, még nem tudom a konkrét végkifejletet , ami lehet egy termelés megtervezése, vagy korábbi bányászati tevékenységeket modellezünk, bányatérképet feldolgozni és ezt modellezni, mindegyik lehet feladat. Van egy modellező programunk, amit a tanszék használ, a Surpac. Nemrégiben vásárolta meg a tanszék és folyamatosan az oktatásba is bevonjuk. Ez egy, relatíve széles körben elterjedt bányászati szoftver,amit a projektben is szeretnénk felhasználni modellezésre.

Jelenleg a szakirodalmi kutatásokat végezzük - ezeknek a kritikus elemeknek a világban és Magyarországon előforduló termelési adatait és bányászati technológiáit dolgozzuk fel. A projektnek az a lényege, hogy a magyarországi lehetőségeket feltárjuk, miközben mi a témakörnek ezen a szegmenseivel foglalkozunk, a többi intézetben a hazai előfordulásokkal , a hulladékból való visszanyeréssel, stb. foglalkozik, ugyanebben a témakörben. Ha jól tudom az első kiadványkötetben ez található majd, a másodikban,- ami a munkákról napvilágot lát - , a pátkai fluorit teljes bányászati jellegű feldolgozása lesz a feladatunk. Abban feltétlenül megjelenik a modellezés.

- Mennyire korszerű ez a technológia, amivel Ön dolgozik?

- Feltétlenül az… a világ vezető bányászati cégei is alkalmazzák ezt a programot. Bányászati tervezésre, földtani modellezésre, bányászati tevékenység ütemezésére. Meglehetősen korszerű, eléggé elterjedt szoftver, és több mint 110 országban használják a világon. - Megjelenik valami eredetiség ebben  a munkában?

- Még ez nem látszik, reméljük… egyelőre ismerkedünk, legalábbis én,  a témával,illetve a szoftverrel.

- Beszéljünk régi dolgokról. A középiskola utáni döntésről.

- Én elég sok időt töltöttem a felsőoktatásban, mondhatjuk így. Eredetileg, amikor középiskolát végeztem, akkor én Debrecenbe mentem tanulni, geográfus lettem, meg földrajz tanár, és utána jöttem ide. Amikor elkezdtem az egyetemi tanulmányokat , már akkor Debrecenben éreztem, hogy más, valami ilyen irányba kell fordulnom, de úgy döntöttem, ha elkezdtem akkor be is fejezem az ottani tanulmányokat. Gondolkodtam a levelező képzésen, de azok a kurzusok, amelyek indultak nekem nem voltak érdekesek , ezért jöttem nappalira. Az utolsó ötéves képzésben végeztem bányamérnökként.

- Hogyan került a doktoranduszi „vonalra”?

- A szüleim alapvetően támogattak abban, hogy tanuljak, meg forszírozták is, általános és középiskolás tanulmányaim alatt nem lehetett mondjuk rossz jegyet haza vinni, egy idő után ez átbillentem a másik oldalra , ahogyan tanultam és még mindig és még mindig, Amikor végeztem nem éreztem magamtól távol állónak a tudományos pályát, de a felsőoktatás jelenlegi helyzete miatt nem feltétlenül tűnik szerencsés döntésnek.

- Mi lehet ennek a projektnek a hozadéka az Ön számára?

- Egyrészt megismerem ezeknek a kritikus elemeknek, a bányászatuknak a problematikáját,ebből a szempontból tágul a látóköröm, felhasználásuk  köre , a mennyiségek szempontjából is izgalmas kérdés, és hát elmélyülök egy olyan szoftver ismereteiben, ami később is igen hasznos lehet. Lényegesek a projekt követelményei, hogyan lehet ezeknek megfelelni.  Maguk a ritkaföldfémek, az hogy nemigen foglalkoztak velük Magyarországon kuriózumnak számítanak, másrészt mi szakmai alapon nyertük meg ezt a projektet, mert bányászattal, földtannal és előkészítés technikával egyszerre, egy helyen más nem foglalkozik csak mi. Ez a sokszempontúság, igencsak kiszélesíti a szakmai horizontot. Mindemellett szakmai kapcsolatokban is várhatóan lesz hozadéka ezeknek a munkáknak, újabb emberek újabb ismerkedések és ismeretek… Azután azt gondolom, ez a szakmai érvényesülésnek is lehet egy következő lépcsőfoka. Legalábbis én úgy tekintem.

„Ez most a mérésekre és kiértékelésekre való készülődés időszaka, irodalomkutatással egybekötve. Tisztában kell lenni az adott elemek tulajdonságaival, előfordulásával.  Huszonkét hónapos a projekt, vannak indikátorok, tehát pontosan követhető a munka…”

- Tanszéki mérnök vagyok.

- Az mit jelent? Milyen feladatokat?

- Mindazokat, amelyek a tanszéken adódnak a projekttel kapcsolatban: geofizikai műszereknél bemérést, beszabályozást, szoftverfrissítést, adatformátum illesztést stb., szoftverek telepítése, mérések kiértékelése stb...

- Mit takar a „műszaki állomány”?

- Példának mondanám a georadart. Nem egy olcsó műszer, ennek a beüzemelése, „karbantartása” az egyik feladatom. Elektromágneses hullámok segítségével, egy antennából bocsát ki jelet, ez behatol a talajba, és a visszavert hullámok segítségével - itt az idő és a sebesség számításával - következtethető ki, hogy milyen ott a talaj, milyenek a rétegek, van-e üreg például.  A tanszéken háromféle antennával rendelkezünk, van egy 100 MHz-es, egy 500 MHz-es és egy 1,2 GHz-es, ezeknek a jelentősége az, hogy a különböző frekvenciák kapcsán a behatolási mélység más és más, ugyanakkor a felbontóképesség is egy olyan adat, ami különböző. Mindegyiknek van előnye és hátránya. A legutolsónál (1,2 GHz) a behatolási mélység alacsony, de jó a felbontóképessége, kb. maximálisan ötven centiméterig nagyon jó képet lehet kapni, kisebb objektumokat ki lehet mutatni. Alkalmas mondjuk falban vezetékvizsgálatra is… A középső (500 MHz) akkora, mint egy  iskolatáska, ezzel már mélyebb rétegeket lehet vizsgálni, a leírás szerint kb. öt méter körüli mélységig, persze ez függ a talaj típusától is, mennyire homogén, mennyire sűrű. A felbontóképessége már viszonylag rosszabb. Végül a 100 MHz-es, ennek a behatolási mélysége a legnagyobb, az antenna mérete is természetesen, a felbontóképessége rosszabb. Hogy folytassam a készülékek sorát, amikkel foglalkozom, vannak szeizmikus műszerek is, amelyekkel a rugalmas hullámok beérkezését tudjuk érzékelni, Summit II Plus a neve, ezekre geofonokat lehet kötni egy terítésen, és akár mobiltelefonról is vezérelhető a rendszer Bluetooth (Allocator) által. Van protonprecessziós magnetométerünk, ezzel mágneses mérést lehet végezni, nagyon érzékeny a külső behatásokra, olyan helyen nem is lehet vele mérni, ahol autóbusz közlekedik például, továbbá ott a VLF, a Very Low Frequency készülék, ami alacsonyfrekvenciás elektromágneses hullámokat érzékel, és ez alapján lehet a talajban vizsgálódni. Ennek sem túl nagy a behatolási mélysége, felszín közeli mérésekre ad lehetőséget. Van egy Diapir 18- as műszerünk, amivel geoelektromos méréseket lehet végezni (szondázást) terepen. A kőzetfizikai laborban akusztikus mérőberendezést telepítettünk nem régen, amellyel triaxiális nyomás alatt lehet kőzetmintákat vizsgálni, de ezzel az egyik doktorandusz foglalkozik.

- Mennyire kell informatikusnak és mennyire geofizikusnak lenni?

- Az informatikai tudás nélkülözhetetlen. Az a szerencsém, hogy engem az informatika is mindig érdekelt. A telepítés és a feldolgozás komoly informatikai hátteret kíván, különösen akkor, ha problémát kell elhárítani.

- Milyen előzményei voltak ennek a megbízatásnak?

- 2010-ben végeztem itt a Geofizikai Tanszéken geofizikusmérnökként. Nehéz volt állást találnom a szakmámban, sokáig nem is akadt megfelelő, majd 2012-ben kaptam ajánlatot, annál a cégnél, ahol a nyári gyakorlatomat is végeztem, és a diplomamunkámat is írtam. Már korábban ígértek nekem helyet náluk, de a gazdasági válság hatása megmutatkozott, viszont amikor a lehetőség adódott, alkalmaztak. Alig telt el pár hónap, amikor kerestek a tanszékről, és állást kínáltak. Hosszas mérlegelés után ezt választottam.

-  Már látható, hogy a CriticEL munkákban milyen tennivalókat kell elvégezni?

- Ez most a mérésekre és kiértékelésekre való készülődés időszaka, irodalomkutatással egybekötve. Tisztában kell lenni az adott elemek tulajdonságaival, előfordulásával.  Huszonkét hónapos a projekt, vannak indikátorok, tehát pontosan követhető a munka.

- Beszéljünk egy keveset a korábbi időszakról...

- Én még az ötéves egyetemi képzésben végeztem. Engem a fizika mindig is érdekelt, már kisgyerekkorom óta fizikával akartam foglalkozni. A geofizika volt az egyik lehetőség, amely minden szempontból optimális volt: itt lakom a közelben, nem akartam messzire menni, úgy gondoltam, ez a szakirány nekem jó lesz, megfelel az érdeklődésemnek. A geofizikán belül a diplomám karotázs témájú volt, „A mélyfúrási geofizikai módszerek alkalmazása meghibásodott víztermelő kutak vizsgálatában”, azaz kúthibák feltárása geofizikai módszerekkel, és ezekre kellett még fejlesztési javaslatokat tenni.

- Ez egy elég újszerű dolognak tűnik…

- Ezt a témát gyakorlatiasabbnak gondoltam, de a geofizikának vannak még nagyobb területei, mint például a szeizmika, a geoelektromos vizsgálatok, és persze a karotázs. Szerencsés voltam, mert a gyakorlati helyemen éppen ilyen jellegű problémák adódtak, ezeket meg kellett oldani, és ezt a diplomamunkám során is felhasználhattam. Miskolcon, a Geoservice Kft.-nél voltam gyakorlaton.

- Alternatívaként nem került szóba, hogy külföldre menjen dolgozni?

- Igen, felmerült ennek a gondolata is - mivel az öcsém már kint van külföldön egy ideje -, amikor jött az ajánlat a cégtől és elfogadtam. Németország lett volna a választott célpont, viszont ez így kedvezőbben alakult, szakmai tapasztalatot egyszerűbb így gyűjteni.

-  Milyen tudást adott a tanszék?

- A tanszék és az oktatás kifogástalan. Az más kérdés, hogy Magyarországon a munkahelyekkel hogyan állunk és mennyi pénzért lehet elhelyezkedni – akár jogász, akár gazdász stb. -, de itt tanulni mindenféleképpen jó. Nagyon pozitív, kellemes emlékeim vannak egyetemista koromból a tanszékről – részben ezért is jöttem most ide -, az oktatók nagyon segítőkészek voltak, és természetesen most is azok a jelenlegi munkámban.