- Interjú Pap Zoltánnal
- Interjú Varga Teréziával
- Interjú Kormos Katalinnal
- Interjú Gerges Anitával
- Interjú Fekete Szandrával
- Interjú Tompa Richárddal
- Interjú Bulla Dáviddal
- Fiatal kutatóink
Interjú Varga Teréziával
A baktériumok akkumulátort esznek
Beszélgetés Varga Terézia Erzsébet tudományos kutatóval
| Név: Varga Terézia Erzsébet |
| Születési hely: Kazincbarcika , Idő: 1983-03-10 |
| Beosztás: tudományos segédmunkatárs |
| Elérhetőség: Miskolci Egyetem, Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet, Miskolc-Egyetemváros, C/2 épület, 1. hajó, 203. szoba |
Milyen konkrét műveleteket takarnak azok a kutatások, amelyekben részt vesz? Lefordítható ez egy középiskolás vagy egy átlagos érdeklődő tudásszintjére?
A CriticEL projekten belül az első feladat volt a pátkai bánya meddőből kinyerni a fluorit tartalmat, ugyanis a fluorit is a kritikus anyagok között szerepel az EU listáján. Gyakorlatilag ezt a részt sikeresen befejeztük, teljesítettük. Az elődúsítási vizsgálatokat követően flotációs eljárással nyertük ki a mintákból a fluoritot, majd az eredmények kiértékelése után megterveztünk egy hatékony technológiát. Ennél a témánál a monográfia készítésénél tartunk. Mindezekkel párhuzamosan, elkezdtük a hulladék LCD-panelek és az elhasznált akkumulátoroknak a vizsgálatát is. Az előbbi esetében a célunk a kritikus fémek között található indium kinyerése, az utóbbi esetben pedig jelenleg a NiMH akkumulátorral foglalkozunk, itt a cél a ritkaföldfémeknek a kinyerése.
Az emberek általában nem tudják, hogy amikor kikerül a háztartásból egy ilyen készülék, milyen sok ritka és a világpiacon igen drága anyagot tartalmaz. Feltételezem, hogy az a végső célja ezeknek a kutatásoknak, hogy valamikor ipari méretekben visszanyerhetőek legyenek a hulladékból ezek az anyagok.
Így van, azért zajlanak ezek a vizsgálatok, hogy a tizennégy kritikus elemre kidolgozzunk egy-egy eljárást, amellyel ezeket vissza tudjuk nyerni. Ezeket az anyagokat főként az elektronikai eszközökben, akkumulátorokban, félvezetőkben lehet megtalálni, és a fejlődő gazdaság, illetve a fejlődő technológiák hatására egyre nagyobb igény mutatkozik ezek iránt.
Nyúljunk vissza az időben, ha lehet. Úgy tudom kazincbarcikai, ott járt általános és középiskolába, onnan került a Miskolci Egyetemre.
Az akkori Ságvári Endre Gimnáziumban végeztem. A biológia és a környezetvédelem iránt érdeklődtem, ezért Budapest és Miskolc között gondolkodtam, melyiket válasszam, mint továbbtanulási lehetőséget, és valójában a szüleim biztatására jöttem ide, s maradtam a közelükben.
Ezek a kutatások, a bennük való részvétel, mind azt bizonyítja, jó volt a döntés. De, mik voltak azok az állomások, amelyek jelzik a folyamatot, amelyben addig jutott el, hogy tudományos kutató és doktorandusz lehet?
Én még az ötéves, hagyományos képzésben végeztem 2006-ban, nekem az első két esztendő az alapozás évének számított. Nem volt könnyű az új tantárgyakat teljesíteni, a matematikát, a fizikát, a fizikai kémiát... ezt követően ismerkedtünk meg a szakmai tananyaggal. Hogyan kerültem ide, hogy most fiatal kutatóként dolgozhatok a CriticEl projektben? Ez hosszú történet. Ötödéves hallgatóként TDK-dolgozatot készítettem, ezzel első helyezést értem el, és a zsűri javasolta, hogy a dolgozatom vegyen részt az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, ahol szintén sikeresen szerepeltem…
Mondjuk el, remek eredménnyel, hiszen Pro Scientia érmet nyert, ami igen nagy siker. Gondolom, az azért mégsem úgy van, hogy az ember ül egy asztal mellett, és azt mondja, most akkor írok egy díjnyertes dolgozatot. Minden bizonnyal ennek voltak előzményei...
Természetesen, jó tanulmányi eredményekkel is kellett rendelkezni, illetve úgy született ez a TDK –dolgozat, hogy egy ösztöndíj program keretében kiutazhattam Németországba, ahol a magdeburgi Otto von Guericke Egyetemen három hónapot töltöttem és kutató munkát végeztem a REDILP EU6-os nemzetközi projekt keretében, melynek a Miskolci Egyetem konzorciumi tagja volt. Az ottani vizsgálatokból született meg a dolgozatom.
Úgy tudom, hogy volt Berlinben is...
Igen, 2009-ben négy hónapot töltöttem Berlinben egy másik ösztöndíj segítségével. Ekkor biogáz előállítás témakörben végeztem kutatást.
Vissza a TDK-munkára. Elkészült ez a dolgozat, konzultációkkal, nem kevés energia befektetésével.... Fontosak voltak a szakmai beszélgetések vagy saját magától haladt előre, s vitte ezt a kutatási témát?
A konzulenseknek jelentős szerepe van a hallgatók irányításában, segítésében. Dr. Bokányi Ljudmilla és Dr. Mucsi Gábor egyetemi docens segítette a munkámat, Németországban is volt konzulensem Prof. Dr. Jürgen Tomas személyében.
Milyen volt a siker visszhangja?
A környezetem, az oktatóim elismerték ezt az eredményt és én is nagyon örültem neki. Folytatva a történetet, hogyan lettem kutató, felvetődött a lehetősége, hogy itt maradjak doktorandusznak, és nagyon rövid idő után úgy döntöttem, hogy ezt az utat választom. Nem is keresgéltem tovább más munkák után. Én egyébként előkészítéstechnikai mérnökként végeztem és azt mondhatom, aki itt diplomát kapott az mind sikeresen elhelyezkedett az iparban. A Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskolában voltam doktorandusz 2006-2009-ig, és a kutatási témám a hulladékok, a hulladék oldatok fizikai-kémiai, kémiai, és biológiai komplex kezelése volt. Témavezetőm Dr. Bokányi Ljudmilla egyetemi docens. Abban az időszakban és az azt követő években is számos kutatásban, projektben vettem részt. Csak, hogy konkrét példát mondjak, a főbb kutatási irányok közt szerepelt a gázolajjal szennyezett talaj biológiai tisztításának a vizsgálata; szerves hulladékok, mint például a mezőgazdasági hulladék, szennyvíziszap, települési hulladék finom frakciójának anaerob bonthatósági vizsgálata energetikai hasznosítás céljából. Vizsgáltam továbbá a gyógyszergyártás során képződő szennyvíz anaerob bonthatóságának lehetőségét, ill. a mechanikai előaktiválás hatását a biogáz hozam fokozására, stb.
Ezek mind-mind olyan témák, amelyek igen aktuálisak, mondhatni, nem csupán a szakma, de a közvélemény érdeklődésre is számot tartanak... Mennyire veszi át ezeket az egyéni illetve csoportban elért kutatási eredményeket az ipar?
Cégekkel együttműködve is szoktunk részt venni kutatásokban, illetve megbízások alapján is végzünk labor vizsgálatokat, az általunk elért eredményeket tehát felhasználják az iparban.
Jól tudom, hogy azzal foglalkozik most, hogyan lehet bakteriálisan hulladékot feldolgozni?
A CriticEl projekten belül vizsgáljuk a hulladékokból a kritikus elemek kinyerését kémiai, illetve biológiai módszerekkel. Biológiai eljárásokkal ugyanis nem csupán a szerves hulladékok kezelhetőek, hanem szervetlen hulladékokból is visszanyerhetőek értékes komponensek baktériumok segítségével, biolúgzással.
Magyarázza el, van olyan baktérium, amely képes megtisztítani egy molekulát, a minden más nem oda tartozó dologtól?
Igen, vannak olyan baktériumok, amelyek egy adott komponensre specifikusak. A szervetlen hulladékokból, az elektronikai hulladékokból, mint pl. nyák-lapokból, ki lehet nyerni nehézfémeket, tehát a baktériumok közreműködésével oldatba lehet vinni ezeket a komponenseket, onnan pedig valamilyen oldatkezelési eljárással, kémiai módszerekkel kinyerhetők. Nagyon érzékenyek ezek a baktériumok, akár a hőmérséklet, pH változására, akár a számukra toxikus elemekre.
Milyen csapatban dolgozik?
Egy kutató munka együttműködésekből áll. Maradjunk a CriticEl-nél, itt a 2. Alapkutatási programban csak a mi intézetünkből több modul dolgozik szoros együttműködésben. Az egyiknek feladata a mintavételezés, a másiké a mechanikai előkezelés, a miénk a kémiai–biológiai feldolgozhatósági vizsgálatok. Jó ez így, hogy megosztottak a feladatok, ugyanis mindenkinek egy kérdéskörre kell koncentrálnia, megoldást találnia. Ez abszolút együttműködést feltételez, amit mások kikutatnak, a kapott eredményeket továbbítják felénk és fordítva, tökéletesen tisztában van azzal mindenki, mit csinál a másik. Jó csapatban dolgozom.