- Interjú Pap Zoltánnal
- Interjú Varga Teréziával
- Interjú Kormos Katalinnal
- Interjú Gerges Anitával
- Interjú Fekete Szandrával
- Interjú Tompa Richárddal
- Interjú Bulla Dáviddal
- Fiatal kutatóink
Interjú Fekete Szandrával
Fekete Szandra: „…van egy álmom, csak azt szeretném megvalósítani”
Kigurul egy labda az íróasztal alól. Megtudom, nagyon szeret kosarazni, most is meccsre készülnek a kollégákkal – geokosár bajnokságra. Az is kiderül, hogy azon túl,hogy a tudománnyal foglalkozik, rengeteg dolog iránt érdeklődik.
„A baráti körömben, az egyetemnek is köszönhetően sok olyan ember van, akik a természettudományok, így a geológia iránt is érdeklődnek, velük a projekt témájáról, pl. ritkaföldfémekről is izgalmas beszélgetéseket lehet folytatni. Azonban ismeretlen emberekkel beszélgetve a >> Tudod, mit csinál egy geológus? << kérdésre adott válasz alapján rögtön eldönthető, hogy érdemes-e tovább beszélni a témáról vagy esetleg untatná az illetőt. Nem szokott zavarni, ha valaki nincs képben, hisz én sem értek pl. ilyen szinten az informatikához.”
Fekete Szandra Budapestről, pontosabban Vecsésről került Miskolcra, az egyetemre. Mire ezek a sorok nyilvánosságra kerülnek Zürichben doktori tanulmányokat kezd.
Két kollégámmal Budapesten végeztünk az ELTE-n, geológusként. Szakirányunk az ásványtanhoz, kőzettanhoz és a nyersanyagkutatáshoz kötődött, s a tanszékünkön olyan oktatók dolgoznak, akik kapcsolatban vannak a Miskolci Egyetem nyersanyagkutató, ércekkel foglalkozó szakembereivel, ezen a szálon tudtak bennünket felkeresni. A diplomadolgozatom bírálója Prof. Dr. Földessy János az Ásványtani Földtani Intézet intézetvezetője volt, aki így ismert meg engem, s mivel a CriticEl projekt igen erősen kapcsolatban áll a nyersanyagkutatással, így kerültem a programba. Kölcsönösen jól jártunk, mert akkor, amikor végeztünk ez a projekt MSc-s hallgatókat keresett, azonban Miskolcon az első MSc-s csapat idén fog végezni.
Klikkeljünk vissza egy korábbi időszakra… Miért az ELTE-re jelentkezett? Mi állt a döntés hátterében?
Mivel a Pest melletti Vecsésről származom ésszerűnek tűnt pesti, jó színvonalú egyetemre jelentkezni. Az ELTE Természettudományi Kara jó választásnak tűnt. A geológia iránti érdeklődés az én esetemben úgy alakult ki, hogy nagyon szerettem a kémiát, így nem is annyira a geológia földrajzi, hanem inkább a kémiai oldala (ásványtan, geokémia) vonzott. Nem akartam kémiával olyan szinten foglalkozni, mint a vegyészet, ez a megoldás kicsit gyakorlatiasabbnak tűnt, mint a száraz kémiai tudomány. A BSc-s képzés Földtudományi alapszakként indult. Beadtuk a jelentkezésünket, igazából nem mondanám, hogy nagy túljelentkezés volt, mert az akkori ponthatárok közepette, amikor azt hiszem 144 volt a maximum, már 125-126-al be lehetett kerülni. Száznyolcvan embert vettek fel az alapszakra, szerintem ez elég sok, de ebből több irányba lehetett tovább menni: meteorológusnak, geográfusnak, geológusnak, stb. Amikor első évben mindenfélét tanultunk, meteorológiától kezdve a térképészetig, akkor éreztem azt, hogy igen, ezek közül a geológia az, ami a legjobban érdekel, az a legjobban „ kémiás”-, legyen ez a specializációm. A BSc elvégzése után lehetett geológus MSc-re jelentkezni. Ebbe a projektbe pedig, mint arról már beszéltünk, éppen MSc-t végzett geológus hallgatókat kerestek.
És, teljesültek a geológus képzéssel kapcsolatos várakozásai?
Igen. Ez leginkább annak köszönhető, hogy kiváló oktatóim és témavezetőim voltak az ELTE-n. Az MSc-s diplomamunkám témavezetője, Dr. Molnár Ferenc az érces nyersanyagkutatásban létező legmodernebb szemléletekkel ismertetett meg bennünket. Mivel a témakör hasznossága mellett rendkívül izgalmas is volt, óráit mindig sokan látogattuk.
Tudom, a héten lesz a Lányok napja a tudományban című rendezvény az egyetemen is, a kérdés csak érintőlegesen kötődik ehhez a rendezvényhez, mondjuk az apropója: ez a munka, ez a tudományág meglehetősen férfiasnak tűnik, legalábbis egy kívülálló számára. Cáfolja meg, hogy nem az…
Ha az idősebb nemzedékre gondolunk, a Magyar Állami Földtani és Geofizikai Intézet kutatóinak hatvan-hetven százaléka férfi. Ezzel szemben a mi MSc-s évfolyamunk 33 hallgatójából csupán 8 fiú volt. A változó arány talán annak is köszönhető, hogy nagyon sok olyan tanulnivaló van az évek során, ami időigényes, szorgalmat kíván. Talán ez a lányokban (tisztelet a kivételnek) jobban megvan. A terepi munkák azonban megkívánnak bizonyos készségeket, amelyekkel tapasztalataim szerint, inkább a férfiak rendelkeznek. Itt nem csak a fizikai munkára gondolok, hanem akár a jobb, gyorsabb tájékozódásra is. Azonban összességében azt gondolom, hogy a nőknek ugyanúgy lehetnek a szakmában jó elgondolásaik, mint a férfiaknak…
Mi volt az a téma , amit az MSc-n záró, diplomamunkaként választott , és ami tulajdonképpen idehozta Miskolcra?
A Bsc-n még egészen más, szintén izgalmas témakörrel foglalkoztam. Dr. Szabó Csaba kiváló témavezetésével a Földköpeny kőzettani és geokémiai tulajdonságaival foglalkoztam. Annak ellenére, hogy ezt a témát is szerettem, a nyersanyagkutatást (főleg ércek kutatását) gyakorlatiasabb, iparilag hasznosabb, akár pénzkereseti forrásból reálisabb szakterületnek éreztem.
A recski érces terület kutatása Miskolcon és az ELTE-n is a középpontban van. MSc-s diplomamunkámban a Recski Magmás Komplexum Parádfürdő környéki érces, átalakult zónájával foglalkoztam. Az említett érces zónával, olyan szempontok alapján, amelyekkel én közelítettem meg és dolgoztam fel, még senki sem foglalkozott. Diplomamunkám ezért került a témában igen jártas Földessy professzorhoz, a Miskolci Egyetemre, ami (mint utólag kiderült) idekerülésem első lépcsőfoka lehetett.
Mi volt az az aspektus amit megtalált, amivel szemlélte ezeket a vizsgálandó körülményeket?
A fő szempont az volt, hogy a recski érces területen van egy úgynevezett epitermás ércesedési zóna, aminek több fajtája ismert. Két véglet létezik: alacsony szulfidizációs (LS) fokú és magas szulfidizációs (HS) fokú ércesedés. A recski térségben a két típus két egymástól viszonylag távoli területen található meg. Míg az egyik inkább a recski Lahóca környékére (HS), a másik (LS) Parádtól Délre, az úgynevezett dél-parádi térségre jellemző. Diplomamunkám célterülete az említett két térség közé esik, így a terület vizsgálatának szükségessége egyértelmű volt. Az irodalomkutatás után számos anyagvizsgálati módszert alkalmaztam. Eredményeim és az olvasott irodalmak alapján megállapítottam, hogy az általam vizsgált területre, a 2000-es évektől az irodalomban is egyre ismertebbé váló, köztes szulfidizációs fokú (IS) ércesedés jellemzői jobban illenek, mint a két végtag tulajdonságai. Diplomamunkám újdonsága, tehát, hogy feltételezésként felvetettem, hogy az általam vizsgált terület ebbe a köztes szulfidizációs fokba tartozhat.
Van miről beszélni? Valószínűleg nem csupán én kérdezném meg. Vagyis ez a munka nem csak egy mutatvány, egy eljárás, hanem tartalmak is vannak mögötte.
Ennek kimondáshoz azért még több kutatásra, eredményre lenne szükség a parádfürdői területen. Egy fúrás és egy feltárás feldolgozásából nem szabad messzemenő eredményeket kijelenteni, de mindenképp azt mondanám, hogy az általam és a korábban megkutatott területek további kutatásra alkalmasak, például aranyércesedés szempontjából.
Na és akkor meghívták ide az egyetemre Miskolcra…
A témavezetőnk kapott egy levelet, hogy indul ez a projekt.
A CriticEl…
Igen, és, hogy vannak-e végzett MSc-s geológusok, akik ide költöznének Miskolcra, hogy ebben a programban dolgozzanak..? Mivel geológusként Magyarországon munkát szerezni egyáltalán nem egyszerű, ezért nagyon örültünk, hogy van ez a lehetőség.
Ez a többes szám mit jelent?
Hárman együtt végeztünk, és úgy jöttünk ide.
A CriticEl-ben , mi volt a lecke?
Ez egy sok szálon futó program. Az Ásványtani Tanszéken az elsődleges nyersanyagokkal, azok magyarországi előfordulásaival foglalkozunk… Röviden annyi, hogy az Európai Unió meghatározott tizennégy elemet/elemcsoportot, amiből 2030-ra jelentős hiányra lehet számítani az Európai Unió területén. A Tanszéken ezzel a tizennégy elemmel kezdtünk el foglalkozni, oly módon hogy az elemfelelős professzorok mellé minket, fiatal kutatókat osztottak be, hogy körbejárjuk a ránk bízott elem/elemcsoport magyarországi előfordulásait, azok jelentőségét, majd közösen meghatározzuk azokat az elemeket, amelyeket a rendelkezésre álló ismeretanyag, irodalom alapján továbbkutatásra javasolunk. Az első három hónap feladata tehát számomra a ritkaföldfémekről már meglévő összes ismeretanyag begyűjtése és feldolgozása volt Dr. Szakáll Sándor vezetésével. Azonban a projekt izgalmasabb része most indul, mert a jó időnek köszönhetően beindulhatnak a terepi, mintagyűjtési munkák.
Az irodalom tehát azt mondta el , hogy vizsgálódni ezen és ezen a ponton érdemes…?
Az irodalom feldolgozása során szerzett információk, illetve az Ásványtani Tanszék által végzett eddigi kutatások alapján kijelöltük a legperspektivikusabbnak tűnő területeket.
Korábbi kutatások is megerősítik ezeknek a helyszíneknek a fontosságát?
Igen, hisz főként azok alapján választottuk ki őket. A Magyar Állami Földtani és Geofizikai Intézet adattárából, pécsi adattárból, egyetemekről kerültek ide dokumentumok. Az általam feldolgozott legrégebbi jelentés 1937-ből származik, de rengeteg irodalom van a hetvenes-nyolcvanas évekből is.
Az is mérvadó lehet? Egy ebből a korból származó információ?
A mérések pontosságával kritikusan kell bánni, de elolvasni érdemes, tanulságos.
Valóban így van az, hogy az említett anyagokkal, - a ritkaföldfémekről beszélünk- nemigen foglalkoztak korábban Magyarországon?
Eddig nem. Azonban annak köszönhetően, hogy ritkaföldfémek szinte minden geológiai környezetben előfordulhatnak bizonyos mennyiségben, az olvasott irodalmak mindegyikében megemlítik ezeket az elemeket, jóllehet nem rájuk irányult a kutatás.
Az irodalmak alapján úgy tapasztaltam, hogy a rendszerváltásig folyamatos nyersanyagkutatásról lehet beszélni Magyarországon, majd egy jelentős visszaesés tapasztalható. Ez a projekt az elsők között van, amely újra nyersanyagkutatással foglalkozik országunkban.
Érdekesnek mondható ez a munka?
Szerintem nagyon izgalmas volt a korábbi irodalmak feltérképezése is, továbbá az is izgalmasnak ígérkezik, hogy mit találunk majd a terepen. Egy geológus vágya, hogy munkájában legyen terep, anyagvizsgálat, majd ötletek, elgondolások… s ebből a szempontból ez a projekt azt tudom mondani, igen érdekes.
Talált-e olyan információt , ami meghökkentette?
Igazán, az egyetemi éveink alatt mi nem nagyon tanultunk ezekről az elemekről, szinte minden újdonság volt. Meghökkentett, hogy a korábbi évekből mennyi információ van erről az elemcsoportról. Az általunk feldolgozott kutatási jegyzőkönyvek, kéziratok nagyon sokáig titkosított anyagok voltak, ezek mennyisége is igen meglepő számomra. De, hogy koncentráció értékekről is beszéljek az úrkúti mangánelforduláshoz olyan ritkaföldfém tartalom köthető, amit nem is gondoltam volna. És az is izgalomra ad okot, hogyha ez a projekt sikeres lesz, talán lehetne esélyünk ritkaföldfém bányászatra.
Miért fontosak nekünk ezek az elemek. „Vegyük át „ a sokszor hallott anyagot…
A felhasználásuk a modern műszaki életben igen sokrétű, csak nézzünk meg egy autót, annak az alkatrészeit, a katalizátoroktól kezdve a legapróbb egységekig. A ritkaföldfémek tizenhét eleméről (pl. Lantán, Cérium, Szkandium, Európium, stb.) beszélünk, ezek mindegyike előfordul valamilyen alkatrészben. 2010-ben Kína hozott egy export kvótaszabályozást, rájöttek arra, hogy országuk ritkaföldfém nagyhatalom, a legnagyobb része ezeknek az elemeknek tőlük származik, s nem szeretnék azt , hogy mások is gyártsanak okos telefonhoz és számítógéphez hasonló termékeket - nagyon szigorú exportszabályozást vezettek be. Keveset lehet importálni azt is nagyon drágán. Ezért indult el ez a különös érdeklődés a ritkaföldfémek iránt: kellene találni az Európai Unió területén is lehetőségeket, s Magyarország ezen folyamatba kapcsolódott be.
Úgy hallottam elmegy, mindezek ellenére. Méghozzá külföldre. Mi a változtatás háttere?
Már azelőtt, hogy végeztem volna az ELTE-n, gondolkodtam azon, hogy doktori tanulmányokat folytassak. Viszont, akinél ezt nyersanyagkutatási témában el tudtam képzelni, az említett témavezetőm Dr. Molnár Ferenc volt, aki jelenleg a Finn Geológiai Szolgálat berkeiben keresi a nyersanyagokat, tehát nincs az országban, így pedig elég nehéz vele doktorival kapcsolatos konzultációkat folytatni, disszertációt írni. Ezért gondoltam úgy, hogy megpróbálkozom külföldi egyetemekkel, ahol az általam kedvelt témában tanulhatnék. Nem ország szerint válogattam, hogy hová szeretnék menni, hanem a téma szerint. Létezik néhány, doktori képzéseket bemutató honlap, ahol különböző ösztöndíjas témák között lehet keresgélni. Öt-hat helyen találtam olyan témát, ami felkeltette az érdeklődésem, ezek közül három helyre hívtak interjúra, amelyek közül a harmadikon sikerrel jártam. Úgyhogy május elsejétől a zürichi ETH-n, a diplomadolgozatomhoz hasonló, csak sokkal komolyabb témakörben kezdek el egy doktori iskolát.
Amíg ez nem sikerült, igazán nagyon örültem, hogy geológusként dolgozhattam, szakmai tapasztalatokat szerezve Miskolcon. Zürichi interjúm során felmerült a kérdés, hogy, miért szeretném itt hagyni ezt a projektet. Azt válaszoltam: „nem szeretném itt hagyni, én teljesen jól érzem magam itt, a téma érdekes és hasznos, segítőkészek a kollégák, csak van egy álmom és mindenek előtt azt szeretném megvalósítani.”